A Hamász – mint rendesen – „kiéheztetési politikával” vádolja Izraelt
A palesztin területeken végzett izraeli kormányzati tevékenységek koordinációjáért felelős szerv (COGAT) közölte, hogy a 2025 októberében kezdődött tűzszünet óta 1,5 millió tonna, elsősorban fehérjében és rostban gazdag élelmiszer került a Gázai övezetbe. Tájékoztatásuk szerint jelenleg 209 helyi konyha biztosít meleg ételeket; 33 pékségben naponta 3,6 millió pitát sütnek és osztanak szét.
Sátortábor Rafahban
Emellett több mint 12 500 tonna egészségügyi segélyt és húsz mentőautót is bejuttattak az övezetbe, ahol jelenleg 11 kórház, továbbá 12 tábori kórház működik.
Ennek ellenére a Hamász visszautasította J. D. Vance amerikai alelnök kijelentését, aki szerint a jelenleg Gázába érkező segély volumene a legnagyobb az elmúlt öt évben; szerintük ez félrevezető, eltorzítja a valóságot és elfedi a térségben fennálló humanitárius válság folytatódását.
A terrorszervezet visszautasította az izraeli hadsereg azon állításait is, miszerint nőtt a Gázai övezetbe érkező segély mennyisége. A Hamasz-közlemény azt állítja, hogy Izrael „a súlyos korlátozásokkal a folyamatos kimerültség és leépülés állapotában tartja az övezet lakóit”, akadályozza a segélyek bejutását, megzavarja az alapvető életfeltételeket, valamint súlyos élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyaghiányt okoznak. A Hamász felszólította a közvetítőket és a nemzetközi közösséget, mindenekelőtt az ENSZ-t, hogy gyakoroljanak valódi nyomást Izraelre a „kiéheztetési politika” megszüntetése érdekében, biztosítsák a segélyek és áruk akadálytalan, megfelelő mennyiségű beáramlását, valamint vonják felelősségre Izrael vezetését „háborús bűnök” miatt.
A gázai Al-Rantíszi Gyermekkórház igazgatója, Dr. Dzsamíl Szalímán közölte, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a fertőző betegségek száma a gyermekek körében, elsősorban a bárányhimlőé. Ennek oka a menedékhelyek és sátrak zsúfoltsága, ahol a kitelepítettek élnek, valamint a higiéniai körülmények romlása. Hozzátette, hogy az egészségügyi személyzet fokozottan figyel az egészségügyi intézményekben kezelt esetek számának nyomon követésére.
A sátorlakó kitelepítettek pedig a patkányok elszaporodásáról számoltak be, ezért fekete borsot és csípős paprikát szórnak a sátrak köré, hogy távol tartsák a rágcsálókat.
Eközben az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) keretében megkezdődött a romos épületekből származó beton- és fémtömbök összegyűjtése. A törmeléket szétválogatják, ledarálják, majd újra felhasználják utak burkolására, menedékterületek kialakítására, valamint az olyan létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés helyreállítására, mint a kutak és a kórházak. A gázai UNDP-iroda vezetője, Alessandro Marakic becslése szerint az övezetben mintegy 61 millió tonna romhalmaz található, amelyből eddig csupán körülbelül 287 ezer tonnát szállítottak el. A teljes eltakarítása várhatóan mintegy hét évet vesz igénybe, feltéve, hogy folyamatosan bejuthat nehézgépjármű és üzemanyag.
Az Európai Unió, az ENSZ és a Világbank becslése szerint a Gázai övezet újjáépítése a következő évtizedben mintegy 71,4 milliárd amerikai dollárba kerül majd.
*
Beszámolók szerint az övezet kereskedői a lakosoktól „bérelnek” aktív bankszámlákat elektronikus tranzakciók lebonyolítására, havi fix díjért vagy az egyes műveletek után járó százalékért cserébe. A jelenség azt követően kezdődött, hogy a Palesztin Monetáris Hatóság több száz palesztin bankszámláját befagyasztotta a számlaforgalommal vagy a külföldről érkező pénzutalásokkal kapcsolatos gyanúk miatt.
Másfajta szereplők az úgynevezett „készpénzkereskedők”, akik kihasználják a hivatalos bankokban tapasztalható készpénzhiányt, és banki elektronikus egyenlegekért cserébe készpénzt adnak, rendkívül magas jutalék felszámításával.
