Mérhetetlenül sokat szenvedett az elmúlt két évben. Mindennapi telefonbeszélgetéseink alatt a hangján hallottam lelkiállapotának változásait. Hol optimista hangot ütött meg, hol tartózkodó volt. Panaszkodni soha nem hallottam. Még az utolsó hetekben is csendben a fal felé fordult … Tovább »

Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.

Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »

Berki Tamás jazz énekessel beszélgettünk önéletrajzi ihletésű könyve, a Hangszálak megjelenése apropóján.

Könyved a járvány kitörésekor kezdted írni, és a háború kirobbanásakor fejezted be. Volt tudatos szerzői módszered?

Már jóval előbb kezdtem el, de évek alatt … Tovább »

Az első világháborút követően a magyar politikai elit zsidósággal kapcsolatos nemzeti stratégiája megváltozott. Az önmagát a magyar nemzet részeként felfogó neológ elit a dualizmus időszakára aranykorként tekintett. Írásomban azt vizsgálom, hogy a neológ Egyenlőség című lapban, … Tovább »

 A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2021. július 14. és augusztus 17. között Szemtanúk címmel kiállítást rendezett a ferencvárosi 2B Galériában. A Ráday utca 47. szám alatt működő kortárs művészeti galériát a 2B testvérek, azaz Böröcz László és András alapították. … Tovább »

Minden ceremoniális reprezentációnak megvan a maga jól érthető politikai nyelvezete.[1]

A győztes római császárok a hagyományos és kötelező ikonográfia szerint megkoreografált triumphus során keltették életre világraszóló győzelmüket s „mutatták fel” a nagyközösség … Tovább »

A frankfurti Anne Frank Politikai Képzési Központ (Bildungsstätte Anne Frank) munkájának egyik fontos része az Izrael-ellenességből fakadó antiszemitizmus kutatása és az ezzel kapcsolatos felvilágosítás. Nathalie Friedlender e témakör szakértője. Polgár György a május végi németországi … Tovább »

Öngyűlölet. Van róla tapasztalatom, még ha önmagamat, legjobb tudomásom szerint, soha nem is gyűlöltem. De közvetlen közelről volt alkalmam megfigyelni.

„Két lélek szorong bennem és csatázik”
                                                        … Tovább »

A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:

Az 1920-as Párizs Környéki Békeszerződések következtében Magyarország elvesztette korabeli területeinek több mint kétharmadát, lakosságának több mint … Tovább »

Vallásos cionista mozgalom az 1950-es évek Budapestjén[1]

Engländer Tibort 1953. január 29-én vette őrizetbe az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Budapesti Osztálya. A letartóztatások másokat is érintettek, másnap Forgács Jánost, Fényes Istvánt és Radó Miklóst tartóztatták … Tovább »

“Mind a két szülőm gyöngyösi születésű volt, és én nem nagyon tudok náluk visszább menni az időben, mert mi nem sokat beszéltünk az elődökről. Gyöngyösiek voltak mindenképpen, mind a négy nagyszülőm a gyöngyösi zsidó temetőben nyugszik” – fogalmaz az 1956-os Intézetnek … Tovább »

Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.

Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »

Gedó György olimpiai és Európa-bajnok ökölvívó, az egyetlen magyar bokszoló, aki négy olimpián vett részt. 

1949. április 23-án született Budapesten. Vér szerinti szüleit nem ismerte, gyermekkorában nevelőszüleivel Békéscsabára költözött, itt kezdett bokszolni … Tovább »

Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »

Izrael jövő hónapban vendégül látja a visegrádi országok vezetőit, ezzel új szintre emelve a felek közötti kapcsolatokat.

A jeruzsálemi csúcstalálkozó lesz az első alkalom, hogy az 1991-ben alapított konzorcium Európán kívül találkozik.

A külügyminisztérium … Tovább »

A magyar zsidóság 1918-1919-es története elválaszthatatlan attól, ami előtte történt. Az őszirózsás forradalmat megelőzte az összeomlás – minden tekintetben felfordulás volt jellemző. Nagy erők forrongtak a háborús Magyarország felszíne alatt, óriási társadalmi változások … Tovább »

Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.  

Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »

Rádióhang: „Figyelem, figyelem! Itt a harcoló Cion hangja! A felszabaduló Cion hangja! A Nemzeti Katonai Szervezet adóállomása valahol Izrael földjén. A Nemzeti Katonai Szervezet hadijelentése. Egységeink tegnap éjjel három helyen felrobbantották a kairói vasútvonalat, hogy megbénítsuk … Tovább »

A magyar kormány, amely – a magyar társadalom mély hajlandóságát követve – a nemzeti sérelmi politikára alapozta világképét és abból egyre impozánsabb ellenség-panoptikumot épített föl, most Soros Györgyöt találta meg fő mumusként. A kormányfő által „Soros egyetemnek” … Tovább »

A „szélsőjobboldali előretörésről” szólnak hónapok óta a nyugati szalagcímek, ám a kifejezés hagyományos értelmét használva nem fogunk tudni mit kezdeni az új populista pártok jelenségével. Valóban a régi vágású szélsőjobboldal erősödött meg Nyugat-Európában? Milyen … Tovább »