Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Hosszú betegség után elhunyt Berkovits György, író, szociográfus (1940-2018).

Interjú Berl Lazarral, Oroszország főrabbijával

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Érthető persze, hogy megtekintve az elnökbuktató Mazsihisz közgyűlésről készült videót, és egy nemrég kirobbant újabb ügy hallatán, sok hitközségi képviselő úgy gondolja, érdemes június 27-én zárt ülésen új elnököt választani. Félő azonban, hogy a zárt ülés a választási … Tovább »

Heves vitákat kavaró dokumentumok kerültek az elmúlt napokban a MAZSIHISZ-küldöttek postaládájába Horovitz Tamás elnökjelölt vállalkozásáról. Feladójuk, Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ volt elnöke és a választ fogalmazó Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, bő másfél évtizednyi … Tovább »

Tudósítás a Mazsihisz közgyűléséről
Feldmájer Péter bukásával végződött a Mazsihisz rendkívüli közgyűlése, melyet Feldmájerrel szemben álló képviselők kezdeményeztek. Egy váratlan húzással, végül, lényegében Zoltai puccsolta meg az elnököt. Az okok összetettek. Az … Tovább »

A tervezett adományok 10 százaléka érkezett csak be. Egyébként teljesen izgalommentesen, a legszabályosabb papírforma szerint zajlott a Mazsihisz vasárnap tartott évi rendes közgyűlése,

Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye és műveinek kiadója.

A Budapesti Zsidó Hitközség szeptember 3-i elöljárósági ülésén Streit Sándor megvált elnöki posztjáról.

“a zsidózás vádja nyomán országos botrány támadt, amit a – ki tudja milyen hosszadalmas – vizsgálat nem fog csillapítani. Mindennek alighanem visszhangja támad majd a nyugati médiában, tovább rongálva a kormány amúgy is kétségbeejtő reputációját.”

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!

„Nem akkor talál az igazság a legritkábban szószólókat, amikor veszélyes, hanem amikor unalmas.” Friedrich Nietzsche

A Síp utca szemmel láthatóan nem képes arra, hogy lebonyolítsa a
választásokat. A Budapesti Zsidó Hitközség Központi Jelölőbizottságának
(KJB) azt az ülését, amelyen a delegáltak a többes jelölés „bűnébe
estek” és Heisler Andrást is nominálták BZSH ügyvezető igazgatónak, a
Jelölő Bizottság utólag érvénytelenítette.

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.