Szerb Antal (1901-1945), a holokauszt áldozatává vált jeles író, irodalomtörténész, esszéista, a szegedi tudományegyetem habilitált egyetemi magántanára Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött személyes iratai között maradt fenn a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság … Tovább »

Volt nemzetközi kapcsolati ügyintéző mezőgazdasági gépekkel foglalkozó intézményekben, titkárságvezető külkereskedelmi vállalatnál. Volt  a magyar külügyminisztérium szakmai főtanácsadója, Brüsszelben a Magyarországi Régiók és Önkormányzatok Képviselete igazgatóhelyettese, … Tovább »

Az I. kerületi – ellenzéki – polgármester az önkormányzat elé terjesztette a Mátyás király korában épült és Buda visszafoglalása idején felgyújtott, majd betemetett nagy gótikus zsinagóga feltárásának tervét. A kormánypárti többségű képviselő testület azonban a javaslatot … Tovább »

Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »

A 19. század második felében Veszprém társadalmának egyik nevezetes famíliája a Cholnokyaké volt. Az apa, idősebb Cholnoky László (1840?–1901) jogvégzett ember volt, ügyvédként, ügyészként majd főügyészként a helyi közélet egyik prominense. Három nevezetes fia, Viktor (1868–1912), … Tovább »

1913. július 9-én született Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. Ebből az alkalomból vizsgálja meg Biró Tamás a néprajz és a bibliatudomány viszonyát Scheiber Sándor munkásságában, és általában, a Rabbiképző elmúlt 145 éve során.

A néprajztudománynak … Tovább »

Fez városában… megakadt a szemem egy hivalkodóan zsidó szuvenírbolton. Szokatlan látvány egy arab országban…A tulajdonos elénk pattant, beinvitált…  Aztán rám nézett, és megkérdezte:
– Az úr zsidó?
– Nem, nem vagyok az – vágtam rá…
Nem vettem tőle semmit, és ahogy … Tovább »

79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »

Weisz Árpád életműve páratlan örökség, sorsa örök figyelmeztetés – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egykori válogatott labdarúgó és sikeres edző budapesti szobrának szerdai avatásán.

Az eseményről a mazsihisz.hu tudósított.

Jelen … Tovább »

A Transtelex romániai magyar hírportál nagy cikkben tekinti át a székelyföldi zsidóság történetét a kiegyezéstől kezdve az utolsó zsidók távozásáig, az 1970-es évek közepéig.

Részlet a cikkből:

Míg az 1930-as évek Romániájában folyamatosan erősödött az antiszemitizmus, … Tovább »

A muravidéki zsidóság tömeges deportálásának és megsemmisítésének 79. évfordulójára emlékeztek szerdán Lendván. A térségben mintegy négyszáz áldozatot követelt a holokauszt.

A megemlékezés a hosszúfalusi izraelita temetőben csendes koszorúzással kezdődött, mások … Tovább »

Nem tudom, hogyan értsem a kérdést. Érthetem úgy, hogy a magyar írók (szépírók) között vannak-e zsidók. (Úgy teszek, mintha a Ki a zsidó? kérdésre lenne egyértelmű válaszom, holott nincsen.) Vannak, szép számmal, s úgy vélem, hogy az utóbbi évtizedekben többen, mint korábban. … Tovább »

Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.

Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »

Duray Miklós halálhíre persze eljutott Amerikába is, és meglepett, amikor azt olvastam, hogy a losonci zsinagógában búcsúztatták. Annyiban persze érthető ez, hogy Duray, a szlovákiai magyar politikus, író és egyetemi tanár Losoncon született.

Ahogy olvastam, a „közösségi … Tovább »

Tamás Gáspár Miklós Kolozsváron született, egyetlen, kései fia volt Krausz Erzsébet műtősnőnek és Tamás Gáspár írónak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház későbbi igazgatójának. A szülei börtönt is megjárt kommunista aktivisták voltak: a zsidó anyára kiszabott egyik börtönbüntetés … Tovább »

 „Ami elmúlt, még nem a múlté” 
(Elias Canetti)

Székesfehérváron él és dolgozik a város zsidó múltjának kutatója, az emlékezet egyik őrzője. Történész, művészettörténész, muzeológus, számos társadalmi egyesület alapítója, tagja, önkéntese.

Könyvíró, … Tovább »

Posztumusz Világ Igaza kitüntetést kapott Kiss Mihály szalézi szerzetesnek, aki a vészkorszak idején zsidó fiatalokat bújtatott a rend óbudai házában. Az elismerést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete adta át Andrásfalvy … Tovább »

– A zsidó világ nagyra értékeli az Európai Unió cseh elnökségének az antiszemitizmus erősödése ellen tett erőfeszítéseit, amelyek Prágában, Brüsszelben, Lisszabonban és New Yorkban is fontos politikai kezdeményezésekké váltak – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke tegnap … Tovább »

A könyv címében idézett kérdést az óvónő teszi fel ingerült hangon, újra és újra a gyermek Rubin Eszternek, aki nem hajlandó hozzányúlni a számára visszataszító óvodai koszthoz. Amilyen nyomasztó a gyerekkori élmény, olyan ínycsiklandó a könyvben felvonuló ételek sora – … Tovább »

Dubb László Majdnem csodák című könyve válaszkeresés. Olyan kérdésekre, ami ma már (sajnos) sok embert nem érdekel. A válaszkísérletek ennek ellenére jókedvre derítik azokat, akik szeretik az enyhén groteszk hangulatú – szórakoztató-fantasztikus – rövid prózát, amely különben … Tovább »