Hajdani rabbijáról nevezte el Szolnok a Tiszaparti sétány egy részét
Prof. Dr. Grósz Andornak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének javaslatára Szolnok leghosszabb és legszebb környezetben fekvő promenádjának, a Tiszaparti sétány egy százhúsz méteres szakaszának új nevet szavazott meg a szolnoki közgyűlés az ez évi szeptemberi ülésén. Ezt a részt ezentúl Dr. Heves Kornél sétánynak hívják.
Dr. Grósz Andor az avatóünnepségen (Fotók: Szőnyi Andrea)
Az egykori szolnoki zsinagógában, a Szolnoki Galériában szerdán megtartott sétánynévavatón más közéleti személyiségek mellett részt vett és beszédet mondott Maya Kadosh, Izrael ez év márciusában kinevezett magyarországi nagykövete, továbbá Dr. Frölich Róbert országos főrabbi, Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, Forrainé Hámor Éva, a névadó Heves Kornél dédunokája, illetve Györfi Mihály polgármester, valamint Győri Péter Benjámin, a szolnoki ökumenikus lelkészkör elnöke, akik a Tisza-parton elhelyezett sétánynévtábla-avatási ceremóniát is végigkövették – írja a szoljon.hu.
Dr. Frölich Róbert az avatóünnepségen
A Dr. Heves Kornél sétány a Szolnoki SZC Pálfy-Vízügyi Technikum iskolaépületétől a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szolnoki rendőrőrséig tart.
Györfi Mihály polgármester és Hámor Éva, Heves Kornél dédunokája az avatóünnepségen
Dr. Heves Kornél (1870-1945) főrabbi 48 éven át volt lelki gondozója Szolnok mintegy kétezer fős zsidó vallási közösségének.
Huszonkilenc éves volt, amikor a rabbiszeminárium elvégzése után a budapesti egyetem bölcsészdoktori oklevelével tarsolyában szolnoki szolgálatának második évében először lépett be az éppen akkor, 1898-ban elkészült, és 1899. augusztus 29-én átadott gyönyörű zsinagóga épületébe, hogy szent szolgálatát a nagytemplomban folytassa.
Ki is tartott őrhelyén mindaddig, amíg a fasiszta őrület őt is – hitsorsaival együtt – a gettóba, majd a cukorgyári „pokolba” nem hajtotta.
Dr. Heves Kornél
Meg kellett érnie, hogy feleségével és szerény cókmókjával, szuronyos rendőrök között kellett végig gyalogolnia a Szapáry utcán a Csarnok utcai gettó felé.
A vészkorszak utolsó heteit egy budapesti védett házban élte túl, ahonnan már nem tudott Szolnokra hazatérni.
Az 1945-ös áprilisi pészahot már szolnoki gyülekezetében szerette volna ünnepelni. Budapesten a főpostára sietett, hogy szolnoki híveit érkezéséről táviratilag értesítse. A fővárosi körút nagy utcai forgatagában azonban fellökték, és combnyaktörést szenvedett. Kórházba kerülése után, 75 éves korában, rövidesen elhalálozott.
Kapcsolódó cikk:
Hámor Éva: “Ó ha megnyílna az ajka e templomfalaknak”
