Akik könnyezve fogtak kezet Horthy Miklóssal.

Medgyessy Pétertől Kőszeg Ferencen át Haraszti Miklósig több közéleti szereplő érvel amellett, hogy a Fidesz csak akkor buktatható meg, ha a baloldal összefog a Jobbikkal. A megoldást többen az úgynevezett technikai koalícióban látják. Összeállításunkban az olykor királycsinálóként … Tovább »

Görgey Gábor íróval, volt kulturális miniszterrel beszélget Várnai Pál

Íróként az Ön kedvenc műfaja a dráma, összesen 25-öt írt, a magyar irodalomban pedig meghonosította az újkori abszurd drámát. Kitüntették számos díjjal. Milyen eredményeire volt a legbüszkébb minisztersége … Tovább »

“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »

„Shaw… lenézi azt a zsidót, aki úgy akar érvényesülni, hogy zsidóságát lehetőségig takargatja. Ezek önmagukat megtagadva legtöbbször jelentéktelen érdekek és értékek szolgálatába szegődnek. Holott ő és az angolok éppen akkor becsülték és becsülik meg a zsidót, amikor … Tovább »

A haladó (neológ) zsidóság szellemi útkeresése az 1920-as, 1930-as években és napjainkban.

Magyar sikerrel zárult a filmzenei fesztivál Pármában: Pacsay Attila nyerte a „Violetta d’Oro” fődíjat Gárdos Péter Hajnali láz című filmjének zenéjéért. Képünkön jelenet a filmből.

Szeptember végén tartották a filmzenék nemzetközi fesztiválját az olaszországi … Tovább »

2016. január 27-én a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont
a Schweitzer József-emlékkonferenciának.

A konferencia egyszerre volt megemlékezés és tudományos esemény, egyúttal újabb lehetõség a vallásközi párbeszédre. Ugyanakkor az eseménynek – részben talán sans savoir, … Tovább »

Ma kezdődik a szeptember 11-ig zajló Zsidó Kulturális Fesztivál, amelynek programját különböző zenei világokat vegyítő koncertek, mozipremier előtti vetítések, könyvbemutatók és kiállítások színesítik a főváros több helyszínén.

A szervezők (BZSH-Mazsihisz-Zsidó Kulturális … Tovább »

Sajtótájékoztatón harangozta be a Mazsihisz a szeptember elején induló Zsidó Kulturális Fesztivál eseményeit.

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

A címként szolgáló idézet Orbán Ottó Színpompás ostrom (életműinterjú) című, a Tények és tanúk sorozatban a Magvetőnél 2016-ban megjelent posztumusz kötetéből való.

Persze láttunk már olyat, hogy valakit a felesége rokonai agyonvertek; csakhogy itt a rokonságot hangsúlyosan … Tovább »

Zsidó civil szervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. A szombathelyi hitközség részéről Márkus Sándor elnök válaszolt. 

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Mindig megérezte a baljós történelmi fordulatokat: idejekorán figyelmeztetett a Hitler-veszélyre, ellenállt a zsidóüldözéseknek, nem tűrte a magyar kisebbség jogfosztását és a katolikus egyház szétverését. A kommunisták még a börtönben sem tudták megtörni Márton Áront, az emberséges püspököt. Nyáry Krisztián a BBC Historyban olvasható portrésorozatának legújabb cikke.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Az 1945. február 11-én a budai Várból kitörő mintegy 18 ezer német és magyar katona emlékét egyelőre az aktuális politikai érdekekhez fűződő szélsőséges értékelések kísérik, máig hiányzik az események, és az abban résztvevők objektív megítéléséhez szükséges történelmi … Tovább »

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

A Holokauszt szépirodalma