Elhunyt Kenedi János (1947-2025)

78 éves korában meghalt Kenedi János író, műkritikus, Budapest díszpolgára, a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék egyik vezető alakja – közölte Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán.

Kenedi János 1947-ben született, majd a 60-as évek második felétől kezdve újságíróként dolgozott. A sajtóval az 1968-as prágai bevonulást követően szakított, és a Magvető Kiadónál vállalt irodalmi szerkesztői állást.

Ennek is csakhamar vége lett, ugyanis szamizdatirodalom terjesztése és a ’68-as megszállás elítélése miatt elbocsátották a kiadótól és foglalkoztatási, valamint publikációs tilalommal sújtották. Ezt követően más munkákból (szociológiai kérdőívek kitöltetése, mélyinterjúk készítése) tartotta fenn magát.

Jelentős szerepet játszott a Bibó-emlékkönyv összeállításában. Bibó István ugyanis a korabeli ellenzék tagjai számára köztiszteletben állt, így a szellemi hagyatékának is emléket kívántak állítani, és az így megjelent könyvhöz 76 magyar értelmiségi adott le írást, többek között Andrásfalvy Bertalan, Bojtár Endre, Csoóri Sándor, Csurka István, Donáth Ferenc, Duray Miklós, Göncz Árpád, Haraszti Miklós, Illyés Gyula, Kis János, Konrád György, Petri György, Szűcs Jenő, Tamás Gáspár Miklós, Vajda Mihály és Weöres Sándor.

Kenedi volt a kezdeményezője az 1985-ben megszervezett monori találkozónak is, ami az első nagy találkozója volt a magyarországi demokratikus ellenzék fontosabb szereplőinek.

Előkészítette Bibó István összes munkáinak kiadását, valamint Szabó Zoltán kézirathagyatékát is hazaszállította Franciaországból az Országos Széchényi Könyvtár számára. A rendszerváltás éveiben a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja, a Szabad Demokraták Szövetsége elvi nyilatkozatának egyik megfogalmazója, a Nyilvánosság Klub ügyvivője. 1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. 2007 és 2010 között az állambiztonsági iratok levéltárba való átadását vizsgáló ún. Kenedi-bizottság vezetője.

1990-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa volt. 2007 és 2010 között az állambiztonsági iratok levéltárba való átadását vizsgáló bizottság vezetője volt – idézi pályáját a hvg.hu.

*

Családja zsidóságáról gyerekkorában nem tudott. A Neshama TV-nek adott életút-interjúban úgy fogalmazott, hogy amikor az 1956-os forradalom után egyházi oktatásra jelentkezett mostoha-nagyapja és nagyanyja ismerőséhez, egy paphoz, ő kérdezett rá: Kenedi fiam, biztos a megfelelő hittanórát választottad?

Édesapja, aki holokauszttúlélő volt, elfojtotta magában a zsidóságát, nem akarta továbbadni. “Ahhoz a butasághoz tartotta magát, hogyha soha többet nem beszélünk róla, akkor nem lesz antiszemitizmus” – emlékezett Kenedi János, aki a könyvtárból igyekezett pótolni tudását és Irvin Shaw Oroszlánkölykök című regényében találkozott a vészkorszak témájával.