A néhány hete megnyitott Lengyel Zsidóság Történelmének Múzeuma új megvilágításban mutatja be a lengyel zsidóság évezredes történetét. Olyan narratívát kínál, amely nem a holokauszt és az üldözés szemszögéből mutatja be a lengyel-zsidó együttélést.

A Budapesti Zsidó Hitközség nyáron megválasztott, majd néhány hete újraválasztott vezetője, Schwezoff Dávid személye alaposan felborzolja a kedélyeket és feladja a leckét a zsidó hitközség belügyei iránt érdeklődőknek.

Mivel Schwezoff munkájának eredményei ilyen … Tovább »

Gyarmati Fanni hetven éven át őrizte Radnóti Miklós személyes tárgyait és könyveit, halála után azonban úgy tűnik, a teljes hagyatékot elárverezik.

Budapest Főváros Közgyűlése a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részére Budapestért díjat adományozott.

A Raoul Wallenberg-díj bíráló bizottsága – az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – az elmúlt évek hagyományait követve, figyelemmel a Holokauszt Emlékévre ismét meghirdeti a Raoul Wallenberg-díjat.

Az egykori kisvárdai zsinagógában koncertezett a Budapesti Fesztiválzenekar

Szántó T. Gáborral, a Kafka macskái című regény szerzőjével Ungvári Tamás beszélget

Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című díjnyertes filmjét vetítik 2014. november 19-én, szerdán 18.30-kor a Bálint Házban (1065 Bp. Révay u. 16.).

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »

Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

KECSKEMÉT | Életveszélyes fenyegetést kapott privát e-mail címére a holokauszt kecskeméti eseményeit feldolgozó dokumentumregény szerzője, Benczúr Csaba. Gyors nyomozással azonban a rendőrök megtalálták a fenyegetőzőt.

„Te mocskos zsidó kutya ügyészkorcs! nyomd … Tovább »

Rég nem látott és hallott jobboldali újságírók kaptak mikrofont szerda este egy könyvbemutatón, és Kondor Katalin, illetve Chrudinák Alajos bátran élt is a lehetőséggel. Zsidózva, buzizva, hazaárulózva siránkoztak a rendszerváltás kudarcán és a sajtó jelenlegi helyzetén. Nosztalgiaest a szocializmus emblematikus újságíróival.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.

Ma délelőtt került bemutatásra a budapesti Fogasházban az a több mint 50 felvételt tartalmazó videó-sorozat, amelynek keretében magyar zsidó és nem zsidó közéleti személyek beszélnek a zsidósághoz fűződő viszonyukról.

A küszöbön áll egy újabb palesztin-izraeli háború, ezt állítja egyre több közel-kelet szakértő.

Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.