A magyar könyvkiadás régi adósságát törleszti a Gondolat Kiadó, amikor közreadja a lengyel-ukrán zsidó szerző, Piotr Rawicz 1961-ben franciául megjelent regényét, Az ég vérét, amely a Holokauszt szörnyűségeit megélt és megidéző szerzők olyan remekeinek sorába tartozik, mint Primo Levi, Tadeusz Borowski, Danilo Kis, Jerzy Kosinski vagy Kertész Imre művei.

…Rawiczot egy razzia során elfogták, és Auschwitzba szállították.  Három évet töltött lágerekben,  szabadulása  után   Párizsba   menekült. Egyetlen regényét, Az ég vérét 1961-ben írta. Még abban az évben tizenhat külföldi kiadó vette meg a kiadás jogát, és a regény azóta is újra, meg újra megjelenik szerte a világon. Maga Rawicz, mint oly sok, a haláltáborokból visszatért, élményeiből irodalmat formáló író, maga vetett véget életének: 1982-ben főbe lőtte magát.  

Aki kizárólag a magyar zsidó (holokauszt-)identitás problémáinak bemutatását várja a Szombat folyóirat főszerkesztőjének új verseskötetétől (én), csalódhat kissé. Vicces, buja vagy filozofikus tájleíró költemények éppúgy megtalálhatók A szabadulás ízében, mint ahogy a költői szerep értelmezése is igen hangsúlyos Szántó T. Gábornál. Egyetemes emberi léthelyzeteket, általános magatartásmódokat mutatnak a versek, s vörös (Ariadné-)fonalként végighúzódik egy mitologikus szál, évezredessé tágítva a mondanivaló érvényességét. 

Romániában a hivatásos jiddis színház Iaşi-ban (Jászvárosban) született, a Zöldfa kertvendéglőben. Ott mutatta be Avram Goldfaden (1840-1908) társulata néhány rövid darabból álló előadását. A darabok, melyeket maga Goldfaden írt, nagy sikert arattak, s ez arra ösztönözte őt, hogy egész előadássorozatot tartson. Két nappal a bemutató után méltató cikk jelent meg az előadásról…
 

“A közeljövőben pedig színrevisszük A rabszolgát, majd pedig a Teibele és a démont. Aztán Mihail Sebastian darabjának a bemutatója következik: miután előadtuk tőle a Vakációsdit, most a Névtelen csillag következik. És egy jelkép erejű bemutatóra készülünk, amelynek a címe: Egy színházéji álomra – a romániai jiddis színjátszás 130 évének kiemelkedő mozzanatait álmodjuk benne újra.”
 

2000 szeptembere óta, amely a második intifáda kezdetét jelöli, gyakoribbá vált Franciaországban mind az Izrael-ellenes beszéd, megsokasodtak az antiszemita támadások. Az iraki háború ennek új lökést adott: Párizsban és másutt az Amerika-ellenes tüntetők között minduntalan feltűntek jelentékeny csoportok, amelyek közül némelyek Szaddam Husszein képekkel vonultak fel, mások a Hamasz és a Hezbollah jelképeivel…

Több százan vettek részt a Károlyi Mihály szobránál tartott demonstráción. Transzparensek vagy zászlók nem voltak, csak egy felirat, ami a gróf önéletrajzára utalt: Hit, illúziók nélkül.
 

Forrai Eszter Mert bizony az áradásnak, a szárnyalásnak is kiszabott rendje van: „Le, vagy felfelé / Vezetnek a lépcsők / A kőkockákból lépcsők / A lépcsőkből hullámlépcsők / Vezetnek a naphoz / Az ég bársonyos paplana / Sugározza a meleget” (Lépcsők). S nem az emigráns lét … Tovább »

Meglehet, Sebastiant a felületessége óvta meg, először a szellemi
kalandorságtól, később pedig mentálisan, hiszen naplója jelentős része
nem szól egyebekről, mit szerelmi szenvelgésekről, az alkotásra való
képtelenségről, hivatalbeli kínlódásairól (köztük azért olyan megindító
epizódokkal, mint a Max Blechernél tett utolsó látogatás)

Dr. Moses Rosen főrabbival személyes kapcsolatom nem volt – egyetlen, számomra negatív eredménnyel járó beszélgetésen túl… a háborút követő közel fél évszázadban állt Kelet-Európa legnépesebb zsidó közösségének élén. Hívei és ellenfelei vitatták érdemeit, szerepvállalását egy olyan közép- és kelet-európai világban, amelyben az antiszemitizmus, a maga álcázott (utóbb nyílt) formáiban, a kormányzati politikák szerves tartozéka volt.

Moses Rosen 1912-ben született. 1948 és 1994 között a romániai zsidóság főrabbija volt. 1994-ben halt meg. Szülőhelye, Moineşti, egy Bákó megyében található kisváros, stetl (románul târg vagy târguşor)… Moses Rosen középiskolás korában, Fălticeni-ben – ebben az észak-moldvai városban folytatta tanulmányait – tiltakozott az antiszemitizmus ellen, amiért bíróság elé idézték felségsértés vádjával…
 

Nem csak hölgyeknek, első kézből, élőzenével és gasztronómiával.
Ezzel a címmel indítottuk kisszínházi estjeinket 2010 januárjában, a Klauzál13 Könyvesboltban.

Reflexiók a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriuma által 2009-ben megítélt támogatásokra

A közalapítvány honlapján (www.mazsok.hu) megtekinthetők a kuratórium ez évi döntései a beadott pályázatokkal kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a döntéseket … Tovább »

Nem tudni, jó regény-e, de jó olvasni – végig ez járt a fejemben, amikor Margit Patrícia Eszter könyvét olvastam. A Zsidó menyasszony ugyanis olvasmányos módon mutat be egy – a fülszöveg szóhasználatával élve – spirituális útkeresést, a főhős ugyanis nem csak Újlipótvárosból … Tovább »

Kerekasztal-beszélgetés a Francia Intézet és a Szombat folyóirat szervezésében, a Szombat francia számának bemutatója alkalmából.
 

Avigdor Hameiri: A nagy őrület. Löwenkopf Kálmán, Peremiczky Szilvia, Stöckl Judit és Lackfi János fordítása, Kőbányai János utószavával. Budapest–Jeruzsálem, 2009, Múlt és Jövő Könyvkiadó, 432 oldal, 3300 Ft

Abszurd érzés, de az első világháború mint a régi rend … Tovább »

Szeptember elején nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek között az Izraeli Kulturális Intézet (IKI) egy praktikusan átalakított kis palotában, a belváros szívében, az Andrássy úttól egy perc gyalogútra.

A megnyitón a honi zsidó élet minden jelentős szereplője felvonult – a … Tovább »

Nathan Sharansky, a legnevesebb szovjet „refuznyik” volt. Kémkedés vádjával kilenc évet töltött szovjet börtönökben és kényszermunka-táborokban, mivel nem volt hajlandó felhagyni a kivándorló útlevélért folytatott küzdelmével. 1986-os szabadulása után alijázott, Izraelben … Tovább »

A Szombat olvasói tematikus különszámot vehetnek a kezükbe abból az alkalomból, hogy Herzl Tivadar 150 éve született Pesten. A visszaemlékezés messze nem formális, nem pusztán arra vállalkozott a lap, hogy felidézze a Herzl korabeli Pest-Budát, (bár Andrew Handler életrajzi elemeket … Tovább »

„kinek a nyelve ez / melyet számba adtatok? / kinek a nyelve ez / melyen szólnom kell veletek? / e nyelven magamról nem szólhatok nem kiálthatok – Részleteket ajánlunk Szántó T. Gábor Koinónia kiadó gondozásában megjelent kötetéből.