A Bukaresti Zsidó Színház rövid története

Írta: Mya Liontescu - Rovat: Politika

Romániában a hivatásos jiddis színház Iaşi-ban (Jászvárosban) született, a Zöldfa kertvendéglőben. Ott mutatta be Avram Goldfaden (1840-1908) társulata néhány rövid darabból álló előadását. A darabok, melyeket maga Goldfaden írt, nagy sikert arattak, s ez arra ösztönözte őt, hogy egész előadássorozatot tartson. Két nappal a bemutató után méltató cikk jelent meg az előadásról…
 

2010. november 25. / Mya Liontescu

Az őszi hidegek beálltával Goldfaden Bukarestbe ment. Előadásaival ott is sikert aratott, ami arra ösztönzött sok zsidó színészt és írót, hogy jiddis nyelven játsszon, illetve ezen a nyelven írjon darabokat. Számos jiddis színtársulat alakult ekkoriban, fenn is maradtak rövidebb- hosszabb ideig, bejárták az országot, előadásokat tartottak saját darabjaikkal vagy a helyi szerzők műveivel.

 

jiddis színház társulata romániában, a Goldfaden család 1800 as evek.jpg

A valódi jiddis színházi társulat, Goldfaden társulata

Goldfaden ezután távozott Romániából, s világszerte fellobbantotta a jiddis színház lángját: Lengyelországban, Oroszországban, és mindenekelőtt az Egyesült Államokban, ahol élete végéig tevékenykedett. Színész, drámaíró, zeneszerző, rendező volt. Óriási örökséget hagyott ránk színdarabból, varietéből és operettből. Legismertebb művei: József Egyiptomban, A boszorkány, Szulamit, Judit és Holofernész. Bár egyes darabjai naivak, magukon viselik a kor stílusát, mégis nagy szerepük volt a jiddis színház jövőjének megalapozásában. Goldfaden munkásságával utat nyitott egy sor drámaíró számára. Itt most csak Mendele Moicher Szforim, Moise Gersenzon és mindenekelőtt Sólem Áléchem nevét említenénk. Utóbbi nemcsak dráma-, hanem regényíróként is rendkívül termékeny volt. A Goldfaden nyitotta úton érkezett Iacob Gordin is, a modern jiddis dráma megteremtője.

A bukaresti zsidó színházi élet történetéről szólva meg kell említenünk a vilnai (ma Vilnius, Litvánia) zsidó színház vendégjátékát. A vilnaiak 1923-ban turnéztak itt, majd a vendégjátékot követően még néhány évig Romániában maradtak. Magas művészi színvonalú előadásaik repertoárja értékes darabokból állt, a zsidó szerzők darabjai mellett helyet kaptak benne az egyetemes drámairodalom nagy művei is.

 

Teatrul_Evreiesc_de_Stat web.jpg

A Bukaresti Állami Zsidó Színház épülete napjainkban

1940-ben Romániában megszakadt a jiddis nyelvű színjátszás. A zsidóellenes törvények megtiltották a jiddis nyelv használatát, a zsidó színészeket pedig minden román színházból elbocsátották. Ők azonban nem csüggedtek el, sőt harcot indítottak egy önálló zsidó színház létrehozásáért Bukarestben. Ez, Baraseum néven létre is jött, és előadásai hatalmas sikert arattak. Jóllehet román nyelven kellett játszaniuk, de jiddis nyelvű énekek, refrének, viccek, bemondások tarkították az előadásokat, és a hatóság szemet hunyt e fölött. Így mégis továbbélt a jiddis nyelv a színpadon.

szinhazi plakat romaniaban 20as evek.jpg

Jiddis színházi plakát az 1920-as évekből

1948 radikális változást hozott a romániai zsidó színházi életben. Bukarestben kormányhatározattal megalapították az Állami Zsidó Színházat (TES), így állandó társulat jött létre, biztos fedél került a zsidó színészek feje fölé. Ide gyűltek a két világháború közötti vándor színtársulatok jelentős színészei: Dina König, Lia König, Sevilla Pastor, Seidy Glük, Mano Rippel, Benno Popliker, Mauriciu Sekler (aki Reinhart tanítványa volt), Samuel Fischer – és még hosszan folytathatnánk a felsorolást.

Abban a szerencsében van részem, hogy 1976 óta dolgozhatom ebben a színházban irodalmi tanácsosként, és közelről is megismerhettem ezeket a nagy színészeket, színház iránti szeretetüket, ragaszkodásukat a jiddis nyelvhez; láthattam, milyen szenvedélyesen és odaadással szolgálják a színjátszást. Sajnos, ekkoriban már sokan idősek voltak, és azóta eltávoztak közülünk.

A TES első előadásán Solem Alechem darabját, A főnyereményt mutatta be. A bukaresti Állami Zsidó Színház máig 250 bemutatót tartott. Műsora mindig változatos volt, előadásait jelentős rendezők vitték és viszik színre. Állandóan műsoron tartja a klasszikus és a mai zsidó drámairodalom alkotásait, az egyetemes drámairodalom kiemelkedő műveivel együtt. Így repertoárjában szerepelt Moliére-től A képzelt beteg, Balzactól a Mercadet, Goldonitól Az anyós és a menye, Bertolt Brechttől a Koldusopera és a Kurázsi mama, Lessingtől A bölcs Náthán. De a kortárs szerzőkről sem feledkeztek meg: Isaac Bashevis Singer művei közül színpadra adaptálták a Bolond Gimpelt és a Lublini mágust. Lefordították jiddisre és színre vitték a románul író zsidó írók – Mihail Sebastian, Alexandru Mirodan, Aurel Baranga, Alexandru Sever, Dumitru Solomon és mások darabjait. Állandóan műsoron vannak a zsidó klasszikus írók: Solem Alechem, S. Ansky, Jacob Gordin, H. Leivik művei. Több bemutatót is megért az Anna Frank Naplója, más- más feldolgozásban – az egyik hajdani előadás főszereplője, Lia König ma a Tel Aviv-i Habima Színház nagyasszonya. Színdarabok mellett revü-előadásokat is játszott a Bukaresti Zsidó Színház, sőt hangversenyeket is tartottak itt, amelyeken a zsidó folklórt mutatták be.

1989 után újra fellendült a társulat működése. Most már nemcsak Romániában játszhat, hanem elviheti előadásait más országok zsidó közönségéhez is. A múlt rendszerben kivételes eseménynek számított, ha a társulat az Egyesült Államokban turnézhatott. Az 1989-es fordulat után viszont számos külföldi vendégjátékot tarthatott a bukaresti zsidó színház. Előadásaival szerepelt – Izraelről nem is beszélve – Ausztriában, Németországban, Spanyolországban, Magyarországon, Svájcban, Franciaországban, Görögországban, Dániában, Hollandiában, nemrég pedig Kanadában. Jelenleg a TES-ben tizennyolc darab van műsoron.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]