Szász János A nagy füzet című filmje szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért versengő művek kilencesre szűkített listáján az amerikai filmakadémia pénteki bejelentése szerint. A számos fesztiválon díjban és elismerésben részesült alkotás tegnap este megkapta a diákzsűri díját is a franciaországi Les Arcs Európai Filmfesztiválon.

A francia Alpok Les Arcs nevű síparadicsomában ötödik alkalommal rendezték meg december 14. és 21. között az egyetlen olyan európai seregszemlét, amelyen kizárólag európai filmeket vetítenek. A mintegy kilencven meghívott európai szerzői nagyjátékfilm közül a hivatalos versenyprogramban 12 alkotás versenyzett. A fesztivál – amelynek idei díszvendége a volt Jugoszlávia utódállami voltak – egy hét alatt 15 ezer nézőt és hatszáz szakmai résztvevőt vonzott.

Rubin Eszter nevével már korábban is találkozhattunk különböző gasztrokalandozások során. Barhesz című regénye pedig új ízt adott a csajos könyveknek. Itt volt tehát az ideje, hogy szóra bírjuk ezt a különleges szakácsot.

A Jobbik azt követeli, hogy tiltsák ki az Országgyűlés épületeiből Szabó Györgyöt, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnökét. Szabó György azt közölte, továbbra is vállalja a véleményét, és tudomásul veszi, ha azért kitiltják.

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.

Második alkalommal rendeztek Zsidó Filmfesztivált.

15 ezer újságkivágás az 1945-48 közötti időszakból

A Szovjetunióból a kilencvenes évek elejéig kivándorolt mintegy másfél millió zsidó közül 421 ezer magyar közvetítéssel jutott el ősei földjére. 1991. december 23-án nagy riadalmat okozó hír járta be a hazai és a világsajtót: robbantásos támadás ért egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbuszt a Ferihegyi repülőtérre vezető 4-es úton.

 Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.

Részlet Jiří Weil: Mendelssohn a tetőn c. könyvéből

„Az okok, amiért huszonöt éve létrehoztuk a Raoul Wallenberg Egyesületet, ma talán még fokozottabban fennállnak, mint 1988 decemberében” – jelentette ki Orosz Ferenc, a negyed évszázados fennállását ünneplő egyesület ügyvivője megnyitójában az ELTE jogi karán, az évfordulóra rendezett konferencián. Az előadók egyetértettek abban: Magyarországon az elmúlt évtizedekben nőtt az antiszemitizmus, bár a lakosság többsége mégsem antiszemita.

Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera

Palánkkal vették körbe a területet, megjelentek az első munkagépek, a szolgálati lakásokból ma az utolsó család is kiköltözik. Elkezdődött az építkezés a használaton kívüli Józsefvárosi pályaudvarnál, ahol a tervek szerint áprilisban megnyílik a vészkorszak áldozatainak emléket állító új központ, a Sorsok Háza.

Igaz, hogy az Egyesült Államokban nagyobb a véleménynyilvánítás szabadsága, azonban nemzetközi egyezmények alapján az ottani hatóság mégis lekapcsolná a kurucinfo szervereit, amennyiben a magyar fél megalapozott kérelemmel fordul hozzájuk. Ráadásul az újnáci portálhoz nem csak a szervereken, hanem a szerkesztőkön keresztül is le lehetne jutni. Deutsch Tamás pedig lehetetlen ultimátumok helyett a legfőbb ügyésztől, vagy a Fidesz frakciótól kért információkkal lendíthetne az ügyön. Interjú Tarjányi Péter rendőrségi szakértővel.

Az elmúlt év őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktuskutató Központ országos kérdőíves vizsgálatot végzett, melynek egyik, ha nem központi témája a kisebbség-többség viszony néhány vonatkozásának felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett két 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoport kontrollmintáját az azonos területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett környezetvédő „zöld” szervezet tagjai közül választottuk. Ebben a cikkben e három mintán kapott eredményeket mutatjuk be.

A Józsefvárosi-pályaudvar elhagyott épületébe tervezett Holokauszt gyermekáldozatainak emlékhely ideológiai tartalmát illetően nem érzékelhető társadalmi konszenzus – márpedig erre nagy szükség lenne – fogalmazott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége … Tovább »