Kaleidoszkóp Tér – melyben a világhírű magyar–zsidó teljesítményekkel ismerkedhet meg a látogató.

Szerzőnk elképzelése szerint a Sorsok háza egészen új funkciót kapna: a magyar zsidó kulturális és tudományos eredményeket, alkotókat bemutató intézmény lenne, a művészetek … Tovább »

Konrád Miklós történész óriási lélegzetű jól strukturált monográfiája a galíciai bevándorlás mítoszáról összetett, többirányú, árnyalt vizsgálatokra épülő alapos kutatómunka.

De mégis, mi fán terem a „galíciáner”? Finoman fogalmazva sem volt dicsérő kifejezés. … Tovább »

Száz évvel ezelőtt, 1926. augusztus 26-án született Kroó György Széchenyi-díjas zenetörténész, kritikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára.

Apai ágon híres magyar haszid családok leszármazottja volt; nagyapja, a Munkácson született Kroó Juda kereskedő a Hartstein … Tovább »

Operaházi emlékek – Karczag Márton.

-Kérem, röviden mutassa be önmagát.

Budán születtem, értelmiségi családban, a rendszerváltás előtt. Akkoriban a közoktatás nem szentelt különösebb figyelmet a nem átlagos gyerekeknek, így én is felszabadultan lélegeztem fel … Tovább »

Nem jól kezdődött az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar zsidóság számára, pedig ők voltak az első és egyetlen magyarországi kisebbségi népcsoport, mely szervezetten kiállt a nemzet szabadságharca mellett.

A honi izraeliták belügyeit kezelő országos választmány … Tovább »

A gúnyolódás metamorfózisai a magyar nyelvű zsidó sajtóvitákban 1944 előtt

A gúnyolódó üres ember

Az, hogy mi számít viccesnek, koronként, társadalmaként változik. A viccekben rejlő gúny, irónia, kijelölt norma a világképre, a dolgok rendjére, az elvárt attitűdökre … Tovább »

A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében

Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »

A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői

A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »

Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »

79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »

A Heisler s a Mazsihisz elleni kiterjedt támadás mögött azonban végső soron nem személyes vagy politikai okokat kell keresni – ezek másodlagos tényezők. A döntő tényező két történelemszemlélet összecsapása: egyik oldalon a 20. századi nemzeti sérelmi diskurzus áll, a másikon … Tovább »

Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.

Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »

Márkus Dezső és az izraelita felekezet törvényesen bevetté nyilvánítása

[…]

A zsidó vallás törvényesen bevetté nyilvánításának előmozdításában a kongresszusi alapon álló zsidóság erőfeszítései is szerepet játszottak. […] Az 1890-es évek elején felgyorsuló … Tovább »

Az első világháborút követően a magyar politikai elit zsidósággal kapcsolatos nemzeti stratégiája megváltozott. Az önmagát a magyar nemzet részeként felfogó neológ elit a dualizmus időszakára aranykorként tekintett. Írásomban azt vizsgálom, hogy a neológ Egyenlőség című lapban, … Tovább »

„A mai csodarabbik többé-kevésbé üzletemberek. Van köztük jámbor, istenfélő is. De van szédelgő is. A mi szentünk, a kállói, nem ilyen. Az költő. Poéta, az isten kegyelméből. És magyar.” (Szabolcsi Lajos: A Tisza partján, a kállói szent pap meséi, in: Délibáb)

Száz … Tovább »

Meghatározások

A haszid világ és történetei a magyar irodalom számára nagyrészt a külföldi mintáknak és befolyásoknak, a kelet-európai jiddis-héber próza és még inkább a nyugat-európai, Martin Buber által meghirdetett zsidó reneszánsz, valamint a haszidizmust feltáró, … Tovább »

A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »

Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.

Hogyan keletkezhet egyenlőtlenség?

Hogy milyen módokon kerülhetnek egyesek előnyösebb helyzetbe, mint mások, azt mindannyian tudjuk Karinthy Frigyes Magyarázom a bizonyítványom[1] … Tovább »

1921. január 6-án Avarffy Elek[1] képviselő tollából cikk jelent meg a Nemzeti Újságban „Néhány szó a galíciaiakról és egy kis statisztika” címmel.

Az írás felelevenítette a pár év előtti vádat, miszerint a magyar zsidóság nem teljesítette háborús kötelességét. … Tovább »

Az emancipáció hamar fellendítette a zsidó sajtót[1] Magyarországon. A zsidó közönség igényelte, hogy saját lapjai legyenek, de zsidó publicisták nagyon sok más újságba is írtak. A hivatalos zsidó sajtó általában a mindenkori kormánypolitikához igyekezett idomulni. Így volt ez … Tovább »