A haladó/neológ rabbiság útkeresése a 19-20. század fordulóján.

Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.

Az elmúlt évtizedekben a budapesti köztudatban elterjedt tévhit szerint a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a status quo ante irányzathoz tartozott, és eszerint a három belső-erzsébetvárosi nagy zsinagóga által alkotott háromszög csúcsai egyben a 19–20. század fordulóján kialakult … Tovább »

A magyar zsidóság 1918-1919-es története elválaszthatatlan attól, ami előtte történt. Az őszirózsás forradalmat megelőzte az összeomlás – minden tekintetben felfordulás volt jellemző. Nagy erők forrongtak a háborús Magyarország felszíne alatt, óriási társadalmi változások … Tovább »

1918 októberében a Monarchia csapatai beszüntették a harcot, Tisza István miniszterelnök bejelentette: „A háborút elvesztettük!”. Sokat szenvedett katonák tömegei özönlöttek haza a frontokról. Felelőst kerestek szenvedéseikért, amelyekről egyre inkább kiderült, hogy nem hozták … Tovább »

1918. november 6-án zajlott a – megosztottságot mutató – országos zsidó nagygyűlés, melyen először ismerték el legitimnek a cionista célokat magyar kormányzati tényezők. A gyűlés nagy sikert jelentette a magyarországi cionista mozgalomnak, noha ez átmenetinek bizonyult.

Az itt … Tovább »

Az, hogy a vihar közelít, sokan érezhették a magyarországi zsidó közösségekben. Az Egyenlőség tudósításai szerint vidéken már nyár óta sorra alakultak a zsidó önvédelmi ligák a háború végétől erőre kapó antiszemitizmus és zsidóellenes atrocitások ellenében. Az akció … Tovább »

Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.

120 éve zajlott az első cionista kongresszus Bázelben.  Az esemény alkalmából szemügyre vesszük, hogyan reagált a hazai zsidó és nem-zsidó sajtó az eseményre.

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában a Tények és Tanúk sorozatban Király István naplója[1]. 2014 őszén, lakásunk felújításakor egy szekrény mélyéről kerültek elő a mállófélben lévő füzetek, amelyek apánk 1956-tól halála … Tovább »

1927-ben Szabolcsi Lajos, a neológ zsidóság hetilapja, az Egyenlőség  főszerkesztője felkereste Amszterdamban Scharf Móricot, a tiszaeszlári per koronatanúját. A 15 éves Scharf  a per idején, 1883-ban apja ellen vallott, azt állítva, hogy tanúja volt a rituális gyilkoságnak. A felmentő … Tovább »

Száz éve lépett a magyar trónra  az „utolsó koronás király”, vagyis az utolsó Habsburg, IV. (Boldog) Károly.

„Állíts útmutatókat,

teremts emlékjeleket,

s figyelj az ösvényre,

az útra, melyet megtettél.”

Jeremiás 31, 21[1]

Száz esztendővel ezelőtt, 1916. január 23-án nyitotta meg termeit a nagyközönség előtt a Magyar-Zsidó Múzeum a budapesti Hold utca 23. alatti … Tovább »

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Vázsonyi Vilmos (1868-1926), igazságügy-miniszter emlékezete

Hétvégén mutatják be Fischer Iván operáját a tiszaeszlári vérvádról. De Groó Diána is készül egy játékfilmre az 1882-83-as perről, melynek forgatókönyvét Szántó T. Gáborral írja, és a történet prózai színpadra állítása is elképzelhető Sándor Iván egykori könyve alapján … Tovább »

Ungvári Tamással beszélget Várnai Pál

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

A Pozsonyi út elmúlik. Nemhogy Pozsonyba nem vezet, de sehova sem, még csak igazi vége sincsen, egyszerűen csak elfogy, elmúlik, elébb csak elpanelosodik, elszürkül, majd belevész a semmibe.