Opera, film és színdarab a vérvádról

Írta: index.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Hétvégén mutatják be Fischer Iván operáját a tiszaeszlári vérvádról. De Groó Diána is készül egy játékfilmre az 1882-83-as perről, melynek forgatókönyvét Szántó T. Gáborral írja, és a történet prózai színpadra állítása is elképzelhető Sándor Iván egykori könyve alapján – írja az Index.hu. Fischer szerint Tiszaeszlár aktuális lett, mert felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, előítéletek, mintha újra ott lehetnénk 1883-ban.

Több mint 130 éve történt, mégis még tavaly is hatalmas indulatokat szított a parlamentben a tiszaeszlári vérvád emlegetése. (A Jobbik zsidózása miatt nyomozás indult, Orbán Viktor is megszólalt az ügyben.) Hiába végződött felmentő ítélettel az 1882-83-as per, ez a történet máig nem tud lezárulni. Így aztán teljesen érthető, hogy továbbra is foglalkoztatja a művészeket a Solymosi Eszter meggyilkolásával vádolt zsidók története és az események utóélete.

Scharf Móric korabeli portréja. Vasárnapi Újság

Hétvégén mutatják be Fischer Iván szerzői estjén A vörös tehén című operáját a vérvádról, de nagyjátékfilm is készül a perről, sőt, az is elképzelhető, hogy újra műsorra tűzik Sándor Iván Tiszaeszlár című drámáját is.

“25 éve nem hagy nyugodni a gondolat, hogy ennek a műnek el kell készülnie. Többször nekiláttam, abbahagytam, míg végül az segített, hogy Tiszaeszlár  aktuális lett. Felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, megmerevedett, érvekre nem hallgató előitéletek, mintha újra ott lehetnénk 1883-ban, a nyíregyházi Veres Tehén fogadóban” – írja az opera keletkezéséről Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar vezetője.

Az opera témája egyébként nem maga a per, hanem az a Krúdy által lélektani rejtélynek nevezett részlet, hogy hogyan nyerték meg a koncepciós per kitalálói koronatanúnak a 13 éves Scharf Móricot. “Scharf Móric, aki gyerekként apját és társait vádolta gyilkossággal, 45 évvel később, 1927-ben nyilatkozott Szabolcsi Lajosnak, aki az emlékeket megírta  az Egyenlőség című folyóiratban. Scharf elmondja, hogy kínozták, fenyegették, úgy érzi, eszköz volt az antiszemita megyei urak kezében. Külföldre költözött, és visszatért a zsidó vallásos életbe” – írja erről Fischer.

A teljes cikk, a készülő színdarab és film hírével itt olvasható.

[popup][/popup]