Összesen 1,870 találat (1741 - 1760) a(z) Történelem rovatban.
1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »
Nem téved nagyot a holocaust előtti évtizedre tekintő szaktörténeti elemzés és nyomában a történeti köztudat, midőn a magyarországi zsidóság öngyilkos tehetetlenségéről, helyzetfelismerésének végzetes hiányáról, halálba-tereltetésének belső-lelki jóváhagyásáról beszél.* … Tovább »
A második világháború kitörése után Spira Izrael rabbi Isztrikből Lembergbe költözött. Lemberg akkoriban szovjet megszállás alatt állt. A szovjet gyakorlatnak megfelelően mindenkinek termelőmunkát kellett végeznie, nehogy parazitának tartsák, és Szibériába száműzzék.
Az összes … Tovább »
Hanuka első estéjének napján szelekció volt a bergen-belseni táborban. Hajnalban három német parancsnok jelent meg a férfibarakkban. Ráparancsoltak a férfiakra, hogy ágyaik előtt sorakozzanak fel.
Megkezdődött a szelekció. Nem kellett ehhez sem útlevél, sem másfajta irat, létszámellenőrzést … Tovább »
(Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. 389 oldal, 350 Ft.)
Igen régen és sokak által várt könyvet jelentetett meg a Századvég Kiadó. Témája széles körű érdeklődésre tarthat számot, mert a zsidóság jelentős szerepet játszott … Tovább »
A JTO évfordulójára
Ma már legfeljebb a történészek tudják, hogy az alcímben szereplő három betű a Jewish Territorial Organisation rövidítése volt, de a múlt századfordulón egy nép újjászületésének reménye fűződött e rövidítéshez.
Hirsch Móric báró, a dúsgazdag … Tovább »
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »
A hadtörténelem ötvenegy „legszentebb” napja
A közelmúltban, amikor Vecsés határából eltávolították talapzatát Steinmetz kapitánynak, a kezében fehér zászlóval elesett szovjet parlamenternek szobrát, hírlapi tudósítások szerint a helyszínen megjelent Takács János hitoktató, … Tovább »
Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál … Tovább »
Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »
Ma is megvan még az a trafik a Ferenc körúton; ott kezd lejteni a járda az Üllői úti kereszteződés katlana felé. A hatvanas évek első felében történt, amit most leírok. A trafikban idős nő – lehetett már vagy ötven is… – akkora hévvel magyarázott, hogy megálltam az ajtóban.
Tudtam, … Tovább »
1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg … Tovább »
Antiszemita atrocitások 1956-ban
Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »
A kiszorítottak lázadása
Beszélgetés Engländer Tiborral
-Hogyan zajlott a te 56-os forradalmad?
Elöljáróban el kell mondanom, hogy én októberben még nyaraltam, a forradalomról az üdülőben értesültem és november 1-jén jöttem fel Pestre gyalog autóra, teherautóra felkéredzkedve. … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
Amíg Vargán laktunk, az őszi nagyünnepeket mindig Felsőmindszenten töltöttük. Valamikor nagyszüleim is odajártak, de amíg állt a zsúpfedelű zsinagóga, a jeles napokon abban imádkozott úgy a közeli, mint a megye távolabbi kis falvak zsidó lakóinak jelentős része. Elsősorban a rokonainkra … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
A kiállítás a világot járja. Fényképekkel, rituális tárgyakkal, kéziratokkal és különféle egyéb emlékekkel egy távoli világról, a kaifengi zsidóságról számol be.
Az első megbízható forrás a kínai zsidókról egy héber betűkkel írt, ám perzsa nyelvű irat 718-ból, melyet … Tovább »
Öt fiatalkori fényképével illusztrált egész oldalas interjút közölt a közelmúltban az Új Magyarország M. Szabó Imre tollából az USA-ban élő Szeleczky Zitával. A színésznő művészi pályája kezdetén tehetségével és szépségével nagy népszerűséget szerzett. A háborús … Tovább »