Hódmezővásárhelyi riport

Testkép, önkép, önemancipáció. Sámsontól a gettózsidón át az olimpikonokig.

A háború előtt a negyvenezer pécsi polgárból mintegy négyezer volt zsidó.

 Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Ungváry Krisztiánnal beszélget Várnai Pál

A régészek szerint errefelé történt a Biblia leghíresebb csatája, Dávid és Góliát küzdelme.

Izrael és Egyiptom magyarországi nagykövete egymás mellett ülve hallgatta a második világháborúban elfogott és kivégzett ejtőernyős főhadnagy, Szenes Hanna születésnapja alkalmából rendezett emlékestet.
Heisler András, Iványi Gábor, Szita Szabolcs, Szenes Andrea, Gábor Júlia … Tovább »

Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,

Arab-zsidó szeminárium a Héber Egyetemen

 
Sokan vannak, akik arabul beszélnek, de nem muzulmánok. De előfordult valaha is, hogy egy arabul beszélő zsidó azonosulni akart volna egy olyan nemzettel, mely a cionizmust legfőbb ellenségének tekinti?

Ma száz éve született Scheiber Sándor, a Rabbiképző Intézet egykori igazgatója. 

Nem sokkal azután, hogy a felkelők nyugati segítséggel megdöntötték Kadhafi rezsimjét, egy sok éve Olaszországba emigrált líbiai zsidó jelent meg Tripoliban,

Hagyományos többnyelvűség
A zsidók a babyloni fogság óta felvették vándorlásaik során a környező népek nyelvét, és így alakultak ki a speciálisan zsidó nyelvek, mint például az arámi, a judeo-arab, a ladino (judezmo / judeo-spanyol) és a jiddis is. A jiddis eredetileg a 10–13. … Tovább »

A Holokauszt emléknapra

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése