Összesen 1,870 találat (1761 - 1780) a(z) Történelem rovatban.
Ember Máriával Wallenbergre vonatkozó kutatásairól és új könyvéről
beszélget Vadász Ferenc
Hol veszett el, kik gyilkolták meg és milyen körülmények között? Netalán élt még eltűnése után évtizedekig? Raoul Wallenberg tragédiáját a titokzatosság lengte körül. A szovjet … Tovább »
1492 szörnyű nyarán spanyol zsidók százezrei kényszerültek szülőföldjük elhagyására. Nagy részük számára a szomszédos Portugália volt az első állomás, ott súlyos összegek fejében 8 havi ideiglenes menedéket nyertek. Utána irgalmatlanul kiűzték őket, majd követték testvéreiket … Tovább »
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Konferencia*!
Megtisztelő feladatom, hogy a Ha-Cófe című magyarországi héber nyelvű zsidó tudományos folyóiratról adjak rövid áttekintést. Be kell vallanom, nem látványos a feladat, mert egy judaisztikai tárgyú héber folyóirat jó vagy rossz, jelentős, … Tovább »
Az alábbi levél valószínűleg 1165-ben íródott a marokkói Fezben, ahonnan Maimonides családjával együtt röviddel ezután továbbállni kényszerült. Egy kényszer-muzulmán zsidó arra a kérdésére, próbáljon-e titokban zsidó parancsolatokat tartani, egy rabbitól azt a választ kapta: … Tovább »
„A dicsőséges Sebestyén apostol lovagi- és szerzetesrendjének a Főkáptalan által elfogadott és jóváhagyott új szabályzata, mely kihirdettetett az Udvarnál az 1652. évben.” Madrid, Királyi nyomda 1702 (114-115. oldal).
Először: ismerik-e nevezett jelöltet, hány éves, … Tovább »
Régi vicc, hogy az iskolában a tanító felszólítja a gyerekeket, soroljanak fel híres embereket. Ezek elkezdik: Ábrahám, Mózes, Dávid, Jézus, Marx, Einstein, Freud… Móricka jelentkezik: „Tanító bácsi kérem, lehet nem zsidó is?”
Ez juthat eszünkbe most, amikor Amerika felfedezőjéről, … Tovább »
Hispániában igen régóta éltek zsidók. Már a rómaiak idején eljutottak ide. Az arab hódítók uralma alatt általában békében élhettek. 756-tól létezett a cordobai önálló kalifátus, ami az akkori Európa egyik vezető hatalmává vált, s ebben nem kevés részük volt a zsidóknak … Tovább »
1492
Az 1492-es év iszonyatos tragédiát hozott a spanyol zsidóságra. Ezen év márciusában írták alá a granadai Alhambra palotában a zsidók kiűzésének rendeletét. Ezzel az aláírással néhány hónapon belül 300 ezer zsidót tettek földönfutóvá, míg másik 300 ezer a keresztény … Tovább »
Szalay Miklós a nevem, a történet idején léptem 17. életévembe. 23 holdas tanyánk öt kilométerre Csapod községtől, magányosan az erdő szélén terült el. A tőlünk alig két kilométerre lévő német katonai röptér állandó rémületben tartott bennünket, különösen a háború … Tovább »
Kirját Gátból Askelom felé az országúton egy apró falucska mellett haladunk el. Kevesen tudják, hogy a Jád Nátán mosáv az 1892-ben Budapesten született Komoly Ottóról – aki Nátán Zeév néven jegyeztetett be a hitközségi anyakönyvbe – kapta a nevét.
Apja Kohn Dávid asszimiláns … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
Kísérlet a zsidó kényszer-munkaszolgálat újraértékelésére
Hűnye a nemjóját, ez a nadrág éppen megfelelne nekem mondta Szajlai szakaszvezető Kisvárdán 1942 telén az egyik munkaszolgálatosnak, aki csomagban érkezett téli szövetből készült utolsó ruhadarabját viselte, … Tovább »
Olvasóink közül legtöbben, ha a közel-keleti harcokról van szó, az utóbbi évtizedek konfliktusaira gondolnak, s mivel ezekben Magyarország nem vett részt, nem is értik a címet. Pedig háromnegyed évszázaddal ezelőtt, az I. világháború palesztinai és szuezi frontjain jelentős osztrák-magyar … Tovább »
A Kossuth-bankó nemcsak a magyar szabadság jelképe, de grafikusok és numizmaták véleménye szerint is a legsikerültebb magyar papírpénz. Az a fajta költészet árad belőle, mely a gazdasági, társadalmi fejlődést megelőzi. Szinte absztrakt jelek- kel követi a reformkori magyarság paradigmáját, … Tovább »
Engel Adolf száz éve alapította a komlói bányát
Földhözragadt, szegény családban született Pécsett 1820. február 6-án. Apja a Bonyhádról származó Engel Péter házaló volt, aki – mint Feuerstein Emil izraeli történész írja – csupán az imakönyvét hagyta a fiára. Alig múlt … Tovább »
Vannak emberi életek, amelyekben egy egész történelmi korszak nyer kifejezést. Amikor Menahem Mendel Usziskin született (1863, Dubrovna), még csak érlelődött a politikai cionizmus, őt már a Héber Egyetem mellett temették el. Élete és munkássága különböző korszakokat egyesített … Tovább »
Nyílt levél dr. Komoróczy Gézához
Tisztelt Tanár úr!
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben nemrég előadást tartottam a zsidóság nyelveiről, amire Önt is meghívtam. Sajnos nem jött el, és így nem volt módunk vitatkozni a rádióban elhangzott következő kijelentéséről: … Tovább »
A zsidóság szerepvállalása a társadalmi-politikai modernizációért vívott küzdelemben
A Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társaság és tágabb értelemben a Nyugat s az új művészet társadalmi hátterét kell elemeznünk a zsidóság vonatkozásában. Egyszerűen és tényszerűen … Tovább »
Aki Izraelbe látogat, és a jeruzsálemi Jad Vasém Intézetben az európai holocaust megrendítő rekvizitumaival szembesül, a történelem egyik legnagyobb népirtására emlékeztető dokumentumok között ott találja Willy Georg öt évtizeddel ezelőtt, a varrói gettóban készült százegynéhány … Tovább »
(Válasz Diósi Ágnesnek)*
Úgy vélem, Diósi Ágnes – köz- és szakmai életünkben példamutatóan mértéktartó hangnemben megfogalmazott bírálata tanúsága szerint – félreértette tanulmányomat. Ha valaki kritikáját összeveti a Régió című folyóirat 1991/1. számában közölt … Tovább »