Összesen 2,071 találat (1901 - 1920) a(z) Történelem rovatban.
Ben Jehuda: Nyelv és nemzet
Eliezer Ben Jehudáról (1858-1922) főként a beszélt héber nyelv újjászületésével kapcsolatban szokás megemlékezni. Az elsők között képviselte azt a nézetet, hogy a hébert a mindennapi érintkezés nyelvévé kell tenni, s nem pusztán a zsidó nép kulturális, … Tovább »
A libanoni határ közelében az izraeli Tel Dán falucskában először bukkantak a királyság korából származó „okmányra”. Az egy méter magas bazaltkő emlékművet az időszámításunk előtti 9. évszázadban Damaszkusz arameus királya állíttatta fel Izrael legyőzése után. Néhány … Tovább »
2. 130 éve, 1864. február 2-án született Juhász Mór. Valódi polihisztor volt: szépíró, botanikus, Kassa város rendőrkapitánya és emellett a helyi cionista mozgalom egyik vezetője.
3. 55 éve, 1939. február 3-án hat nyilas kézigránátokat hajított a Dohány utcai zsinagógából … Tovább »
1993 őszén jelent meg Szabolcsi Lajos az Egyenlőség, a II. világháború előtti legnagyobb példányszámú zsidó lap egykori főszerkesztője memoárja. Immár hagyományos rendezvényünk, a Szombat Szalon keretében, október 23-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Magyar Zsidó Kulturális … Tovább »
Mindenképp szegényebbek lettünk volna, ha Szabolcsi Lajos fél évszázada megírt emlékezéseit a család, jelesül Szabolcsi Miklós akadémikus nem bocsátja a kiadást vállaló Judaisztikai Kutatócsoport rendelkezésére. A memoár a XIX-XX. század legizgalmasabb fejezeteit, lapjait kínálja … Tovább »
Nagy kortörténeti érdekességgel bír Szabolcsi Lajosnak (1890-1943) az Egyenlőség volt tulajdonosának és szerkesztőjének, fia Szabolcsi Miklós professzor bevezetőjével ellátott most megjelent vallomásszerű emlékirata. Szabolcsi professzor első irodalmi szembenézése édesapja alakjával, … Tovább »
1.
125 éve, 1869. január elsején tartottak először Magyarországon a zsidókat felekezetként feltüntető népszámlálást. 542 279 izraelitát írtak össze, akiknek 30 százaléka városban lakott.
45 éve, 1949. január 1-én pedig olyan népszámlálás kezdődött, amelyik utoljára … Tovább »
Amigoék öt évszázada
A spanyol inkvizíció üldöztetései elől menekülő Amigo ősök olasz földön Génuában találtak otthonra. Selyemmel és fűszerekkel kereskedtek. Mérhetetlen szenvedések és megpróbáltatások után ott jobban ment a soruk, de egy évszázad múltán több nemzedékük … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
III. Pro Palesztina és/vagy cionizmus?
Második korszak: 1926-27. Az ország politikai és társadalmi konszolidációjának kiteljesedése a magyarországi orthodox és neológ zsidóságot az 1926-os … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül:
Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!
(Zsolt.132,13-14.)
„Adjanak nekünk szuverenitást … Tovább »
Előfordult a Harmadik Birodalomban is, hogy tiltakozási akciók eredményre vezettek. Ezt bizonyítja a Rosenstrasse bátor asszonyainak 50 évvel ezelőtti története, akik dacolva a Gestapóval és a mindenhatónak tűnő államhatalommal – megmentették zsidó férjeiket és gyerekeiket az auschwitzi … Tovább »
A XIX. század elején a nyugati, morvaországi, és németországi zsidó bevándorlás Magyarországra nagymértékben lecsökken, sőt a század első évtizedeiben meg is áll. A zsidóság számának gyarapodását a következő évtizedekben a kelet-európai, galíciai bevándorlás eredményezi, … Tovább »
Ebben az évben is számos csoportos látogató kereste fel a magyar nyelvterületről származó zsidóság múzeumát Izrael minden vidékéről; mosáv tagok, valamint ulpánon tanuló új bevándorlók, közéleti személyiségek. Magyarországról a zsidó oktatási intézmények igazgatóit, szervezetek … Tovább »
(George Garai: The Policy towards the Jews, Zionism and Israel of the Hungarian Communist Party 1945-1953 (PhD 1979 London School of Economics and Political Science) Boston-Spa-Wetherby 1979. 250 p.)
George Garai (Garai György) többszáz oldalas disszertációja 1979-ben íródott s csak az utóbbi … Tovább »
Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »
A Cannareggio-csatorna közelében olasz és héber szövegű, ütött-kopott tábla jelzi, hogy a szűk sikátor vezet a valamikori zsidónegyedet befogadó, Gettó-szigetecskéhez. Úgy hívták már az évezred elején, a zsidók megérkezése előtt, ugyanis egy huta működött ott, s akkor a vasolvasztókat … Tovább »
Mi legyen a magyarországi zsinagógákkal? Zsinagógáinkkal, amelyeket már nem használnak; amelyek a második világháború, a Holocaust vagy az 1950-es évek óta üresen állnak, romlanak, pusztulnak. Amelyeket méltatlan célokra vettek igénybe, netán bontásra ítéltek. A magyar zsidóság … Tovább »
Idősebb hölgy szólított meg egy jeruzsálemi buszmegállóban: „Melyik országból származik?” – érdeklődött. ,,Eredetileg Amerikából, de most Izraelben lakom.” „És az édesapja?” „Ő is Amerikában született?” „És az ő szülei?” – makacskodott. Kicsit ingerült lettem, … Tovább »
A két világháború közötti Magyarország zsidó szellemi életének nagyjai közül Patai Józsefről szándékozom beszélni;* természetesen nem róla magáról, de nem is irodalmi, kulturális tevékenységéről mint olyanról, hanem arról, amiben ő mindennek célját látta: az ő közéleti … Tovább »
Jövőre, 1994 tavaszán lesz az 50. évfordulója annak, hogy a magyarországi zsidóságot gettókba zárták, deportálták, koncentrációs táborokba hurcolták, nagyobbrészt elpusztították. A Holocaust (Soáh) évfordulóján mind Magyarország, a mai magyar társadalom, mind az Izraelben és … Tovább »