Összesen 2,076 találat (1881 - 1900) a(z) Történelem rovatban.
Budapest XVII. kerület: Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget és Rákoskert. Három zsidó temető és három zsinagóga maradt az itt élt közösségekre emlékeztetve.
Rákoshegyen a Paraj utca 6. szám alatt álló zsinagóga épülete 1928-30 körül épült. A II. … Tovább »
4 50 éve, 1944-ben e napon utasította a belügyminisztérium a zsidókkal kapcsolatos német és magyar intézkedések végrehajtására létrehozott Zsidó Tanácsot, hogy másnap 16 óráig a keresztény kibombázottak részére 500 lakást ürítsen ki, és a lakáskulcsot a budapesti lakáshivatalban … Tovább »
A bécsi döntések után megnagyobbodott Magyarországon 1939-ben 825 000 zsidó élt
MUNKASZOLGÁLAT (1939 júliusától 1945 májusáig)
Ukrajnába vittek (1941 júliusától folyamatosan)
50 000 férfit elpusztult 43 000
Borban, hátországban,
Németországban elpusztult 10 000
KAMENYEC-PODOLSZK
(1941. … Tovább »
A történelmet nem lehet a történelemmel magyarázni, s a történelmi emlékezet sem magyarázza meg a történelmet. Különösen nem azt, ami alig ötven évvel ezelőtt történt, ami – végső fokon – jelenkor. A „jelenkor” értelmezésem szerint azt jelenti, hogy „jelen van”.
Európának … Tovább »
…Amikor erőt vettem magamon, elmentem a nagyváradi családi házhoz. A síri hangulatot idéző, tragikus módon elhagyott lakásban családi fényképekre bukkantam, amelyeket egy derék család őrzött meg számomra, gondos jóanyám kérő-esedező soraival: Jóemberek, arra kérjük Önöket, … Tovább »
A magyarországi származású Randolph L. Braham professzornak 1981-ben megjelent The Politics of Genocide. The Holocaust in Hungary (magyarul A magyar holocaust. Gondolat, Budapest – Blaubum International Incooporation, Wilmington, 1988) első kiadását mindenütt úgy fogadták, mint a magyar zsidóságnak … Tovább »
(Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-44. Primor Kiadó, 289. oldal, 380,-Ft.)
A könyvet egy rossz hírű üzlet kirakatában láttam meg a Szittyakürt, a Hunnia és hasonló elvtársaik társaságában, ezért gyanakodva vettem kezembe: honnan ez a hirtelen jött együttérzés a Soa … Tovább »
Christian Boltanski installációi
Életrajzként minden lexikon közli a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészéről, hogy 1944-ben született Párizsban és ott él ma is. Kiállításai voltak Bécsben, Montrealban, Chicagóban, New Yorkban, Los Angelesben, Torontóban, Madridban, … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
Apai nagyapám hajókovács volt. Foglalkozása elfelejtődött volna, ha kovácsmesterségéből származó stigmája erre nem emlékeztet. Munka közben a forró forgács egyik szemét kiégette. Üres szemgödrébe üvegszem került. Nem emlékszem, mikor vettem észre először, hogy csak az … Tovább »
Rabbi Ephraim Oshry 1914-ben született Litvániában. A korszak híres rabbinikus tekintélyeinél tanult. A második világháborút a kovnói gettóban vészelte át. Jelenleg New Yorkban él. Az itt következő fordítások egy ötkötetes responzumgyűjtemény rövidített, angol változatából … Tovább »
Az Arendt-Scholem levélváltás
1960 májusában jelentette be Ben Gurion izraeli miniszterelnök a Knesszetben, hogy az egyik leginkább keresett háborús bűnös, Adolf Eichmann Izraelben van, és izraeli bíróság előtt kell számot adjon a háború és a náci genocídium során elkövetett … Tovább »
Gershom Scholem és Hanna Arendt levélváltása*
Kedves Hanna! Jeruzsálem, 1963. június 23.
Elmúlt hat hét azóta, hogy megkaptam az Eichmann-perről szóló könyvét; s ha késve írok, ennek az az oka, hogy csak most tudok időt szentelni a könyv alapos tanulmányozására. Az Ön által … Tovább »
..házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a lányok… (Jes 56,5)
A fenti sorok Jeruzsálemben, a Jad Vasem emlékparkban olvashatók, ahol megörökítik azon nem zsidók nevét, akik a Holocaust idején zsidókat mentettek. Eddig 11 000 Igaz Embert találtak meg, köztük a … Tovább »
A Holocaust tagadása az antiszemitizmus egyik legalattomosabb formája s a neonáci arzenál egyik leghatékonyabb fegyvere. A Holocaust tagadásának elítélése nemcsak a zsidóság számára fontos, hanem minden olyan demokratikus erő alapvető kérdése is kell legyen, mely a szélsőjobb … Tovább »
A mellékelt leltár, mint szövegéből kiderül, a pécsi gettóban készült, aláírói Pócs és Székeli magyar királyi pénzügyőri I. osztályú vigyázok. A fényképmásolaton már csak a kézzel írott leadott olvasható, de az eredeti leltáron még felismerhető a gépelt, majd tintával … Tovább »
A számlák nem tartoznak a levéltárak információt hordozó iratai közé. Rendszerint nem is őrződnek meg, hiszen a szabályzatok szerint 3-5 év után kiselejtezhetők. Jogérvényüket ennyi idő alatt elveszítik. Ezért különleges a Magyar Országos Levéltárban őrzött belügyminisztériumi … Tovább »
Noha Lévai Jenő, Karsai Elek, Ránki György és néhányan mások Magyarországon is sokat tettek az 1944-ben tetőző magyarországi zsidó katasztrófa politikatörténetének feltárásáért, bátran mondhatjuk, hogy a leghősiesebb összegző munka egy New York-i dolgozószobában folyt e … Tovább »
Úgy érzem, hogy az antiszemitizmus világtörténetében fordulópontot jelentett az, hogy kialakult a zsidóságra irányuló figyelemben, érdeklődésben egy bizonyos társadalomstatisztikai tudatosság. Korábban, mondjuk a 16. században a zsidó probléma mindig egy helyi közösség problémáját … Tovább »
Székelyek és zsidók
A második világháború előestéjén, Turnu-Severinben, egy hajó fedélzetén, folytak a tárgyalások a magyar-román határkiigazításról – eredménytelenül. Botosaniban értesültünk az egyezkedés kudarcáról, mint magyar, illetve zsidó munkaszolgálatosok. Összecsaptak … Tovább »