Katar tagadja, hogy a Gázának nyújtott pénzügyi támogatások a Hamászt erősítették
Katar határozottan visszautasítja a New Yorker oknyomozó cikkének állításait. A lap az izraeli erők által lefoglalt dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a 2023. október 7-i terrortámadás előtt a Gázai övezetnek nyújtott havi pénzügyi támogatások hozzájárultak volna a Hamász katonai képességeinek kiépítéséhez. A dohai kormány szerint a támogatások kizárólag civil célokat szolgáltak, és minden kifizetés izraeli felügyelet mellett történt.
Tamim bin Hamad Al Thani sejk, Katar emirje 2013 óta
A New Yorker cikke szerint a Hamász egyik vezetője 2019-ben úgy fogalmazott a katari külügyminiszternek, hogy „a katari támogatás a Hamász mozgalmának fő ütőere”. Az október 7-i támadás azután megmutatta, hogy a terrorszervezet kiterjedt alagútrendszert, kommunikációs infrastruktúrát és fegyverarzenált épített ki a megelőző években.
Katar nemzetközi médiashivatala „hamisnak és koholtnak” nevezte a vádakat. A tájékoztatásuk szerint a pénzeket palesztin civilek megsegítésére fordították, és az összes támogatás, illetve segélyszállítmány – beleértve az élelmiszert, az üzemanyagot és a gyógyszereket – izraeli ellenőrzés mellett jutott be a Gázai övezetbe, Benjamin Netanjahu miniszterelnök jóváhagyásával. A New Yorker szerint a kifizetések összege időnként elérte a havi 30 millió dollárt. Netanjahu akkoriban azzal indokolta a programot, hogy az segít megelőzni a humanitárius válságot, és hozzájárul a nyugalom fenntartásához a Gázai övezetben.
A katari közlemény azt is hangsúlyozta, hogy „ha a támogatások egy része mégis a Hamászhoz került volna, azért az izraeli hatóságokat terhelné a felelősség”, mivel a pénzek célba juttatását Izrael felügyelte. Doha ezzel összefüggésben nemcsak Netanjahu kormányait, hanem a 2021 és 2022 között hivatalban lévő Naftali Bennett- és Jair Lapid-kormányokat, valamint az izraeli biztonsági szolgálatokat is megemlítette.
A New Yorker-cikkel egy időben a Yedioth Ahronoth izraeli napilap is új részleteket közölt az ügyről. A lap szerint izraeli hírszerzési értékelések és egyiptomi források már a háború előtt arra figyelmeztettek, hogy a katari pénzek jelentős része a Hamász katonai szárnyához kerülhetett, amely költségvetésének akár felét is fedezhette. A cikk szerint Netanjahu több alkalommal is kapott erről tájékoztatást.
A miniszterelnöki hivatal visszautasította az állításokat, és a cikket „korábban már megcáfolt hazugságok újrahasznosított gyűjteményének” nevezte.
A New Yorker oknyomozása emellett részletesen foglalkozik az úgynevezett „Qatargate” üggyel is: felmerült a gyanú, hogy Benjamin Netanjahu egyes munkatársai – akik a miniszterelnöki hivatalban vagy annak környezetében dolgoztak – Katar pénzügyi támogatásában részesültek azért, hogy javítsák az emírség nemzetközi megítélését és kommunikációját.
