Összesen 2,210 találat (1941 - 1960) a(z) Történelem rovatban.
Magyar Zsidó Szemle, 1895
A zsidók a büntető statisztikában
A németek az antiszemitizmust is nemzeti jellemvonásuknak megfelelően tudományosan és alaposan űzik… Éne pedig legmegfelelőbb a büntető statisztika. Egy kis ügyességgel itt az adatokat úgy lehet csoportosítani, … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
Huszonhat évvel ezelőtt, karácsony éjszakáján a kölni zsinagógára horogkeresztet és a hitlerizmus kezdetén elterjedt szöveget mázoltak: Zsidók, mars ki! Egy közelmúltban megjelent német könyv leleplezte a tettet és a rákövetkező évek antiszemita jelenségeinek szervezőit.
Magyar Zsidó Szemle, 1895
A rabbik és a magyar nyelv
…elöljárnak a reformátusok és az unitáriusok, a kik mindnyájan tudnak magyarul; utánuk következnek a róm. katholikusok 0,6% magyarul nem tudókkal, görög katholikusok 15,8, ágostai hitvallásúak 18%, zsidók 18,3% és … Tovább »
Csak azért jöttem ide, mert kíváncsi voltam, hol éltek a jiddis folklór által megörökített, híresen ostoba chelmi zsidók. Ezek az anekdoták egy tőről fakadnak az angolok ír vicceivel, a németek keletfríz történeteivel és a magyaroknak a rátóti tótokról szóló meséivel. … Tovább »
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám
Névmagyarosítás
Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámosabban. Ezt mutatja a következő hivatalos kimutatás. 1891-ben 722 névmagyarosítás … Tovább »
(Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása. A zsidó állam szellemi gyökerei. Ford.: Babarczy Eszter. Bp., Századvég Kiadó, 1994, 265 old., 480 Ft)
Shlomo Avineri kötete nagy szolgálatot tesz a dezinformáltságból felocsúdó, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára. … Tovább »
Négy nap filmen
Biztos, hogy Csongrád megye e városán kívül nincs még egy olyan település Magyarországon, amelynek zsidóságáról néhány éven belül hatrészes dokumentumfilm-sorozat készült. Köszönhető ez Tari János producer-rendezőnek, aki négy filmnek operatőre is … Tovább »
Izraelita Tanügyi Értesítő, 1895. szeptember
A vallásos érzület fejlesztése
…bármennyire is eltérőek legyenek nézeteink, kell, hogy megegyezzenek és meg is egyeznek abban, hogy a vallásos érzület ijesztő, vészt hozó módon hanyatlik és az új és újabb nemzedék mindig … Tovább »
Karcag 75 évvel ezelőtt…*
1920. május 27-éről 28-ára virradó éjszaka két órakor a házam ablakán zörgetést hallottam. Rendőrség! Kinyitni! Bejött két szuronyos katona. „Azonnal öltözködni és jönni!” Én ártatlanságom teljes tudatában egész nyugodtan öltözködtem, … Tovább »
A hívők képzeletében Jeruzsálem több volt, mint egyszerű város. Metaforává vált. Neve a szentséget és a békét jelképezte – és egyben mindezek ellenkezőjét is. A tiszta hitet gyakran váltotta fel az elvakult babona, és a hitvallás túlontúl gyakran fajzott háborúvá, fanatikus … Tovább »
Néhány tízmillió és többmilliárd dollár között ingadoznak a becslések azon svájci bankszámlák összegéről, amelyekre még 1939 előtt olyan, nácik elől menekülő zsidók helyezték el pénzüket, akik elpusztultak a holocaustot idején, és nem maradtak meg utánuk a pénzelhelyezést … Tovább »
RÓMAI KORBÓL SZÁRMAZÓ, HÉBER FELIRATÚ SÍRKÖVEKET TALÁLTAK ÓBUDÁN AQUINCUM FELTÁRÁSAKOR * A XI. SZÁZADTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG A MAI ALAGÚT UTCÁNÁL TEMETKEZTEK ELŐDEINK * A PESTI CHEVRA KADDISA 1788-BAN ALAKULT
Ros Hásono előtt és a két nagy ünnep között benépesülnek a temetők, … Tovább »
Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek ismét tárgyalnak e hónapban a kormánnyal a II. világháborút Magyarországgal lezáró, a győztes nagyhatalmakkal kötött Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyéről, amely a többi között az elpusztított zsidók örökös nélkül maradt vagyonáról … Tovább »
Asher Cohen: Soá. Cserépfalvi-Múlt és Jövő, Bp., 1994, 115 oldal, 250 forint
Amikor két évvel ezelőtt először vettem kezembe Asher Cohen haifai professzor légiesen karcsú Soá-monográfiáját, azt kérdeztem a szerzőtől, hogyan jutott egyáltalán eszébe, hogy a Vészkorszakról … Tovább »
1927-ben látott napvilágot Budapesten Patai József könyve, A középső kapu: egy kis gyermek és egy nagy könyv élete. A Múlt és Jövő egykori legendás főszerkesztője gyermekkori éveit idézte fel e memoárjában, mely a Jewish Publication Society jóvoltából a közelmúltban angolul … Tovább »
Egyenlőség, 1895. június 21.
Az egyesítés kérdéséhez
Ne kísértsük meg az egyesítést – ez a quintesszenciája tisztelt Szerkesztő úr múlt heti vezérczikkének – mert az orthodox vezetés éktelen lármát fog majd csapni, ne kísértsük meg, mert nem lesz eredménye. Ami a lármát … Tovább »
Már a bolsevizmus megjelenésének legelején azt mondtam: a judaizmus szellemi lerombolása a bolsevikok által veszélyesebb az orosz zsidóságra nézve, mint az összes pogrom. Akkor engem egy igazhitű kadetzsidó a „fehér” mozgalom fehéresítését kívánó antiszemitának nevezett. … Tovább »
„Fejezetek az oroszországi zsidóság történetéből” címmel dokumentumgyűjtemény jelenik meg a közeljövőben. Az összeállítás kutatói és fordítói munkáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán Krausz Tamás professzor vezetésével végezték el. A kötet fenti című fejezetéből … Tovább »