Ókori kőtáblákat fedeztek fel
A libanoni határ közelében az izraeli Tel Dán falucskában először bukkantak a királyság korából származó „okmányra”. Az egy méter magas bazaltkő emlékművet az időszámításunk előtti 9. évszázadban Damaszkusz arameus királya állíttatta fel Izrael legyőzése után. Néhány évtizeddel később megcsonkították, mégis egy 28×30 centiméteres sérült sor ránk maradt.
A felirat említést tesz Dávid király udvaráról, több ezer lovasáról és harci szekeréről, a győzelmet segítő arameus Hadad, Vihar és Háború istenéről.
A történet megfejtésének kulcsát a Biblia adja meg. A Királyok Első könyvének 15. fejezete taglalja Baása izraeli király és Asa judeai király közötti háborút. Abból megtudhatjuk, hogy Judea királya tekintélyes mennyiségű arany és ezüst kelyhet küldött az arameus palotába, kérve Hadad királyát, hogy bontsa fel szövetségét Izraellel. Az „érvek” Hadadot „meggyőzték”. ..hadseregének vezéreit elküldte Izrael városai ellen és legyőzte… Harminc évre rá Ahab, Izrael királya revansot vett, Afeknél: a mai Golan fennsíkon tönkre verte az arameusokat. Ahab megkímélte a legyőzött király életét, sőt kereskedelmi megállapodást kötött vele.
Az arameusok az időszámítás előtti 12. században telepedtek le a mai Szíria területén, s körülbelül akkor jelentek meg az izraeliek a kánaáni halmoktól délre. Az óhéber írásban járatosak a dani emléktáblára vésett szavakat felismerik, mert azok a héberrel majdnem azonosak.
A mostani felfedezése előtt, bibliai időkből származó olvasható szövegű királyi tábla csak egy maradt fenn: 1960-ban, az úgynevezett Mésa-táblát Jordániában, Ammantól délre fedezték fel. Tel Danban eddig „csupán” ötezer éves településeket ástak ki a homokból.
– kroó –
Címkék:1994-03