Összesen 1,880 találat (1581 - 1600) a(z) Történelem rovatban.
Ekronban régészkedtem
Ekron1: egyike az öt, Bibliából ismert filiszteus városnak (Asdod, Askelon, Gáza, Gát, Ekron). Egyes tudósok – a bibliai leírás alapján – a Kibbuc Revadim területén lévő Tel Miqnével azonosítják. E helyen 1981-től egy amerikai- kanadai-izraeii expedíció … Tovább »
Tizenkét diák és egy tanár.
A tanár a 80-as évek közepén, a kisfiúk közül még egyik sem töltötte be a hetvenötöt. 55 éves érettségi találkozót tartottak a budapesti zsidó gimnázium egykori növendékei, és ha ez a létszám gyérnek is tűnik, tulajdonképpen világrekordnak … Tovább »
(Béri-Lichtner János: Együttélés.
A zsidóság szerepe Magyarország legújabbkori történetében, 1790-1918. Budapest, 1995, Argumentum Kiadó, 409 oldal, 520 forint)
Ez a könyv fontos könyv, különösen a mi évtizedünk hazai politikai viszonyai között az. Fontos, noha sok újjal … Tovább »
A jeles tudósra egy előadásának szövegével emlékszünk, amely 1992-ben hangzott el a Múlt és Jövő folyóirat egyik rendezvényén.
1919-ben, a kommunizmus bukása után a Múlt és Jövőt, mint havi folyóiratot, a kormány megszüntette. Azonban valami különös okból – amit ma nem … Tovább »
Zsidó Híradó, 1896. szeptember 5.
A zsidó vallású katonáknak ünnepeken való szolgálat alóli fölmentése érdekében, az orthodox közvetítő bizottság, elnökségi irodánk fennállása óta évente minden ünnep előtt megkeresést intéz a katonai főhatóságokhoz és a honvédelmi … Tovább »
Győr-Sziget városrészben a legidősebb bennszülöttek a település egyik utcáját ma is Kohn utcának nevezik. Az országosan is ismert olajgyár-alapítónak ipari és településfejlesztési, valamint jótékonysági tevékenységéért – 1905-ös elhalálozása után – az utókor polgárai … Tovább »
Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyomán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztudottan kedvenc mesterem … Tovább »
Jonathan Eybeschütz 1690 körül született Lengyelországban. 1714-ben Prágába költözött, és hamarosan megkezdte prédikációit a prágai közösségben. 1725-ben részt vett a sabbateánusok kiközösítésében. 1736-ban, David Oppenheim halála után ő lett a dajján (bíró) és a jesiva … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1921. július 15.
A kurzus és a kurzusok
– A rabbiképző tudós igazgatója cikket irt az egyetemi ifjúság számára tartandó továbbképző tanfolyamok fontosságáról. Szükségesnek tartja, hogy az az egyetemi ifjúság zsidó tudását gyarapítsa, mert … Tovább »
A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében*
A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvéseit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetközi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés … Tovább »
Egy előadásról szóló beszámoló elé nem szokás megjegyzést írni. Ezt megtenni mégis szükségesnek vélte a tudósító, miután ismét arról hallott, hogy elsősorban a Szentszék milyen erőfeszítéseket tesz a zsidóságot sértő dogmák megváltoztatására .
Évszázadokon át a zsidógyűlölet … Tovább »
Kétszáz tóra mint hadizsákmány
Magyarország 1944-es német és 45-ös szovjet kirablásakor súlyos veszteség érte a műkincsállományt. A nácik a zsidó otthonokat fosztották ki, a Vörös Hadsereg a kastélyok kincseit és a bankokban elhelyezett – kevés kivétellel szintén zsidó – … Tovább »
(Róbert László: Zsidónak születni. T-Twins Kiadó, 1994, 184 oldal, ára 297 Ft)
Róbert László, az ismert újságíró nagyon jó kis könyvet írt. A címe nem az, mint ennek a kis ismertetésnek, hanem: Zsidónak születni. Mégis arról szól, hogy akit a zsidóság közé pottyantott … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
(Jacob Katz: Kifelé a gettóból. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Hungaria Judaica sorozat, 1995, 237 oldal, ára 420 Ft)
A jelentéktelen külső mögött ezúttal igen jelentékeny mű rejtőzik. Jacob Katz, pozsonyi rabbik leszármazottja, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, a zsidó … Tovább »
Egyenlőség, 1896. április 10.
Védekezzünk!
Amiről éveken által a leggonoszabb éjszakáinkon se álmodtunk, de amit egy-két év óta mind fenyegetőbben látunk közeledni: a rém itt van. Rosszabb a dögvésznél, mert nem arra támad, a mi porladó rajtunk, hanem lelkünk épségét, … Tovább »
Egyenlőség, 1896. március 6.
Nem kérünk az új hazából
Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára
Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megjelent s különösen zsidó … Tovább »
„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat indított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propagandát – persze a magyar liberális politikával való szoros … Tovább »