Összesen 1,880 találat (961 - 980) a(z) Történelem rovatban.
Leóék családjában sokat vitatkoztak. De csak ritkán személyes okokból, többnyire inkább politikáról, társadalomról, az ügyről. A zsidó Gerhard nagypapa a francia ellenállás harcosa, kém és újságíró, a hatalom vonalas képviselője. Kedvenc leánygyermeke, Anne hozzámegy a művész … Tovább »
A New York-i YIVO kutatóintézet kiemelt eseményként ünnepelte a lengyel történész professzor, Marcin Wodziński új könyvének megjelenését.
A könyvbemutatón a történész, mialatt beavatta a közönséget kutatásának struktúrájába, elmesélte személyes és egyben szakmai … Tovább »
A XX. század elején a magyar konzervatív, dzsentroid tudatú középosztályban egyre erősebb ellenszenv alakul ki azon feltörekvő, elsősorban zsidó társadalmi rétegek iránt, akik viszonylag gyorsan, erőteljes asszimilációs törekvéssel lépnek fel.
Riasztják a zsidó értelmiség … Tovább »
Október 3-án a Magyar Tudományos Akadémia zsúfolásig megtelt dísztermében mutatták be az érdeklődőknek A magyarországi zsidóság története című 148 oldalas, gazdagon illusztrált tankönyvet. A kötet fejezeteit öt kiváló történész írta, a szerkesztési feladatot pedig Róna … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Köves Slomó válasza Gadó János cikkére
A „messiás” és a magyar kormány
Érdekes, a helyzetet részben – de hangsúlyosan csak részben – objektív pontossággal bemutató írást tett közzé minap Gadó János, a Szombat szerkesztője (A Rabbi, aki három nyelven beszél). … Tovább »
A New York-i Zsidó Múzeum kiállítása azt a korszakot mutatja be, amikor neves zsidó művészek sikeresen győzték meg a bolsevikokat a fiatal proletár tehetségek felkarolásának fontosságáról.
„Egy Moszkvától és Szentpétervártól távol eső kisvárosban írták a művészet … Tovább »
Honnan jön a zseni?
Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »
A történet 1867-ben kezdődik. A kiegyezést követő fél évszázad a főváros és az egész ország fénykora. A főváros ekkor még túlnyomórészt a frissen bevándoroltaké és a fiatal nemzedéké.
Radnóti Zoltán főrabbi, a Mazsihisz rabbitestületének vezetője a Messiás érkezésének körülményeiről faggat engem, mindjárt írása címében. Igen jó véleménnyel lehet rólam, ha úgy véli, kompetens vagyok olyan ügyekben, amibe a legnagyobb zsidó bölcselők bicskája is beletörött.
Kérdések Gadó Jánoshoz
A zsidó média számára tartott sajtótájékoztatót a Mazsihisz vezetése, Heisler András elnök és Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum igazgatójának részvételével. A legfontosabb téma a Sorsok Háza volt.
A téma az elmúlt hetekben nagy vihart kavart – mióta váratlanul bejelentették, … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A Jad Vasem szakértője nyilvános kritikát gyakorolt a Sorsok háza koncepciója fölött.
Dr. Robert Rozett, a Jad Vasem könyvtárának igazgatója és a holokauszt magyar vonatkozásainak szakértője pénteken elmondta a Jerusalem Post tudósítójának, hogy annak idején a magyar kormány … Tovább »
A Köves Slomó által vezetett zsidó felekezet (EMIH) immár hivatalosan is felügyeletet gyakorol a Holokauszt emlékezete felett – legalábbis ami annak hivatalos, állami változatát illeti.
Megegyezés született a témában az államot képviselő Schmidt Mária illetve a zsidóság … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Régi temető és új emlékhely: kidőlt-bedőlt, de beszédes sírkövekkel és holokauszt-emlékfallal.
A Battonnstraße-i zsidó temető a legrégebbiek közé számít Európában. 1272-ben volt itt az első bizonyítható temetkezés – néhány korai sírkő tanúsága szerint. Jó zsúfolt … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A minap jelentette be a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András, hogy az őszi fesztiválrendezvények mellett az ősszel a viharkároktól sújtott szegedi zsidó temetőt is igyekeznek felújítani a város önkormányzatának támogatásával. Ennek alkalmából tekintünk vissza a temető … Tovább »
Bohém komolyság jellemzi az augusztus végén karneváli helyszínné avanzsáló Zsidó udvart (Curia Judaica) Szombathelyen. Idén 106 éves túlélőjüket is köszöntötték a megnyitón a helyiek, tárlatvezetést tartva az épületben található Szemtől szemben kiállításon.
A történelmi … Tovább »