Apa,
ki mindig elvéti a célt,
szeretettől elégve, mint egy gyufa,
könyv fölé hajol.
 

Mindennek, ami Izraelben történt velem, ez a másnaponta ismétlődő lótrágya-takarítás adja a hátterét, az istálló ugródeszkaként szolgált kalandjaimhoz, egyúttal erős vár is volt, amelybe bármikor visszatérhettem. A kibuc ma az új bevándorlók lábtörlője, egy másik kornak azonban alapmítosza.

Kerekasztal-beszélgetés a Szombat folyóirat és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja előtt.
 

Nathan Sharansky, a legnevesebb szovjet „refuznyik” volt. Kémkedés vádjával kilenc évet töltött szovjet börtönökben és kényszermunka-táborokban, mivel nem volt hajlandó felhagyni a kivándorló útlevélért folytatott küzdelmével. 1986-os szabadulása után alijázott, Izraelben közéleti szerepet vállalt, majd a nagy szovjet alija időszakában az orosz ajkúakat képviselő pártot alapított (Jiszrael Baalija).

A város nevei közt bújócskázik,
Jeruzsálem, El-Kudsz, Salem, Dzseru, Jeru,
suttogja : Jevus, Jevus, Jevus, a sötétségben.
A vágyódástól zokogja: Aelia Capitolina, Aelia, Aelia.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)szerint a nemrég felújított óbudai zsinagóga lenne alkalmas arra, hogy ott tartsák január 18-án a megemlékezést a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulója alkalmából – mondta Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja kedden az MTI-nek.

 Gideon Shimoni, a Héber Egyetem Kortárs Zsidósággal foglalkozó intézetének korábbi vezetője. Theodor Herzl a cionizmus történetének emblematikus figurája. (1) Cikkünkben elsősorban a történészi vitákra, azok alkalmanként problematikus következményeire, a jelenkori izraeli … Tovább »

A nagy őrület kezdetben egy zsidó Svejk kalandjainak tűnik, ám Hameiri olyan hajmeresztő borzalmakat tár elénk – elég a szifiliszes faluról vagy a kozákok karácsonyáról szóló fejezetekre utalnunk –, amelyek Malaparte tudósításainak vagy Babel naplóinak legfelkavaróbb lapjaira emlékeztetnek. Kegyelmi pillanat, amikor egy ilyen magas színvonalú, héberül írt, a magyar irodalmi hagyományban gyökerező mű segít átrendezni…

Zeneszerző, zongorakísérő, filmek, színdarabok, tévé- és rádiójátékok zenéjének szerzője, némafilmek zenei kísérője. Darvas Szilárdnak, a kiváló humoristának, kabarészerzőnek és konferansziénak az ifjabbik fia. Nemrég ünnepeltük apja születésnek századik évfordulóját. Testvérével, Lászlóval együtt apjuk számos írásának ihletői.

Vita alakult ki a zsidó vallási szervezetek között, a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulójára tervezett megemlékezés kapcsán.
 

Herzl sikeresen megalkotta a nyilvánosságnak szánt arcképét. Kétségtelen, hogy míg bizonyos vonásokat szándékosan kiemelt, másokat homályban hagyott, sőt teljesen elrejtett. Ez valamennyire megmagyarázhatja, hogy noha felnőtt életének döntő eseményei megismerhetők, de a Magyarországról és Budapestről tett meglehetősen gyakori megjegyzései felett sokáig elsiklottak, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták azokat. Bizonyos kérdéseket azonban fel kell tennünk. 

Tamáskám! Tudd – semmit sem értettem félre. Nem szoktam. Csak unni kezdtem, hogy az utóbbi időben kizárólag más faszával vered a csalánt. Sajnos többnyire az enyémmel. Mi közöd ehhez az ügyhöz? És ha van is, miért nem számtalan saját, jó nevű, tudtommal elég befolyásos ismerősödet, netán barátodat – bár az rajtam kívül nincs oly sok – baszogatod?

Izrael egy nagyobb háborúra készült a Közel-Keleten, feltehetően a Hamász és a Hezbollah ellen, derül ki az egyik norvég lapban nyilvánosságra hozott Wikileaks-iratokból. A dokumentumok szerint az izraeli vezérkari főnök azt mondta, hogy egy kiterjedtebb háborút könnyebb kisebb hadműveletekké alakítani, mint fordítva.
 

Izrael vezető értelmiségijei az utóbbi tizenöt évben egyre határozottabban állítják, hogy Herzl A zsidó állam (Der Judenstaat) című, 1896-ban megjelent kis könyvében egyáltalán nem gondolt semmiféle zsidó állam megteremtésére. Szerintük Herzlt félreértették. Herzl sokkal inkább „a zsidók államáról” beszél, egy olyan államról, melynek lakossága többségében zsidó, de más zsidó jellegzetessége nincsen.

Szabadon hozzáférhető zsidó sajtótörténeti adatbázist hoztak létre az interneten – tudósít a Háárec című izraeli napilap.
 

A Szombat húsz évfolyamából készült, 2010 decemberében megjelent válogatásszáma kapcsán néhány írásról, terjedelmi okokból, le kellett mondanunk. Az 1996-ban A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciánkon elhangzott Heller Ágnes előadás is ezek közé tartozott. A sokszor idézett, vitákat generáló írás interneten mindeddig nem volt hozzáférhető.  

Az emberek azonban nem érzik magukhoz igazán közelinek a régi,
megkövesedett hitközségi struktúrát, ezért sokan nem is vesznek igazán
részt annak mindennapjaiban: hacsak lehet, kerülik a jobbára idős
hitközségi funkcionáriusok által benépesített, szegényes és
barátságtalan irodákat.

Hét színpadi produkció, megszámlálhatatlan mennyiségű koncert itthon és külföldön, DVD-k, CD-k jelzik, hogy két évtizede szerves része a magyar kultúrának a Budapest Klezmer Band. Az együttes alapító vezetője, Jávori Ferenc, azaz Fegya idézi fel az együttes, és saját munkássága fordulópontjait abból az alkalomból, hogy az együttes alapításának 20 éves évfordulóján a BKB a Művészetek Palotájában adott két ünnepi koncertet.
 

Húszéves a Budapest Klezmer Band. Ebből az alkalomból a zenekarral együttműködve a Szombat különszámot jelentetett meg, melyet a Művészetek Palotájában, a jubileumi koncert közönsége kapott kézhez. A koncerten folyóiratunk főszerkesztője köszöntötte az együttest. Az alábbiakban a beszéd írott változatát közöljük.

Kedves Barátunk, segítségkéréssel fordulok Hozzád,
a Szombat folyóirat főszerkesztőjeként. A lapot, a válság következtében, anyagi ellehetetlenülés fenyegeti. Két évtizeden át, döntően külföldi alapítványi támogatások jelentették bázisunkat az elenyésző honi támogatások mellett, ám mára a külföldi források is bizonytalanná váltak, így a Szombat – a magyar zsidó közélet egyetlen kritikai fórumának, s a magyar szellemi élet egyetlen zsidó politikai és kulturális folyóiratának – folyamatos megjelenése veszélybe került.