Jehuda bar-Joszafát néhány hétre ismét Menyhért József lett. A Tel-Aviv-i festőművész 1945-ben hagyta el Magyarországot, s bár gyermekkora, ifjúsága nyelvét hazájában nem gyakorolja, mégis ízesen beszéli. Itteni pár nap után eligazodott a magyar közéletben, s ami még nehezebb, … Tovább »

A Festetics grófok egykori fészkének legszebb terméből, a tükrösből a parkba száll a héber ének: Ámi mamin… Hiszem és vallom… A dalt, mint a megelőzőket és az utána jövőket, elismerő tapssal köszöni meg a közönség: Keszthely zenebarátai, a város vezetői és más közéleti … Tovább »

Izraeli költők versein kívül feltehetően a magyarul írt 15 szonett az első lírai megörökítése az Öböl-háborúnak.

A szerző az egyik önkéntes csoport tagjaként tartózkodott Erecben azokban a napokban, amikor a rakéták elérték az országot, és nem lehetett tudni, hogy a megvadult … Tovább »

Amióta – negyvennégy éve – Bronislaw Huberman nincs az élők sorában, a világ zenei közvéleménye Yehudi Menuhint tudja a legnagyobb élő hegedűművésznek. Az egybevetés kettejük között több okból helytálló. Mindketten Mozart-korban, Huberman tizenegy, Menuhin tizenkét évesen lépett … Tovább »

A művész kora benne van műveiben. Resánszky Mária 1932-ben született. Gépészmérnök lett. A maga által választott pálya, ahol vállalnia kellett a műszaki rajzok rideg szigorúságát, inkább elriasztották a rajzolástól.

Már nem is igazán fiatal, amikor – vagy két és fél évtizeddel … Tovább »

Látogatás Felekiné Gáspár Anni otthonában

Közel a kilencvenhez, fiatalos frissességgel emlékezik a megpróbáltatásokkal teli múltra, beszél a jelenről és a jövőről Felekiné Gáspár Anni Munkácsy-díjas festőművész.

Lakóhelyén, a zuglói régi, kissé megkopott külsejű, … Tovább »

Reb Volf szentföldi utazása

Reb Volf Kicesz, a szent Báál-Sém tanítványa, a Szentföldre akart egyszer utazni. Fölkereste mesterét, hogy búcsút vegyen tőle. Báál-Sém megáldotta az út előtt, és azt mondta neki: – Reb Volf, legyél óvatos ab­ban, amit mondasz, és fontold meg, hogy … Tovább »

A haragvó próféta: Füst Milán

(1888-1967)

Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” köl­tő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »

… de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyel­vű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Han­na magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára … Tovább »

Kertész Ákos író a zsidó-ma­gyar identitásról beszélgetett áp­rilis 8-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben. A házigaz­da tisztét Sipos András filmren­dező látta el.

*

Resánszky Mária festőművész­nő kiállítása április 14-én nyílt meg az MZSKE Garay utcai ter­mében, … Tovább »

A városkája nevét viselő együt­tes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellé­pésére. A 30 nőt és férfit ottho­nuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. He­tente két próbán csiszolja tehet­ségüket művészetté … Tovább »

 Az Ájin-csoport tárlatáról

Ez az új képzőművészeti cso­portosulás a Chagall-körből nőtt ki, s célja a kisebbségi kultúra felmutatása és szembesítése a szé­lesebb magyar kultúrával. A kö­zös gyökerek azonban félreismer- hetetlenek, amint az is megjósol­ható, hogy … Tovább »

 1991. március 24-én, vasárnap volt a zsidó kultúra napja a Marcibányi téri művelődési központ­ban. A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál során az indiai nap, a mold­vai nap és a latin-amerikai nap után került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Múlt és Jövő című folyóirat … Tovább »

Láng György

1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagy­tak a gyilkos hidegben. A felvi­déki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igye­kezett … Tovább »

avagy

Ki ül Arany János szobra alatt?

Idősebb könyvbarátok még na­gyon jól emlékeznek az ún. Nova-könyvekre, a könyvszakma vete­ránjai előtt pedig nem ismeretlen Müller Dávid. neve. Az 1873-ban született jó kondíciójú üzletember volt a Nova Könyvkiadó cég tu­lajdonosa, … Tovább »

Dr. Virág Teréz sorrendben ötödik filmjét február 18-án mutatták be a KÚT ülésén. A film, melyet a Soros Alapítvány finanszírozott, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti interjúk videotára, a Soros Gyűjtemény stúdiójában készült. Már több száz film készült hasonló … Tovább »

EGY OLYAN FORDÍTÓ tűnődései, aki héberből fordít magyarra. Hadd oszlatok el mindjárt egy félreértést. A mai héber nyelvet Magyarországon ivritnek szokás mondani, ami – ki tudja – netán valami egészen más, mint az ősi, az ókori vagy a középkori héber. Nem más. Ugyan kinek jutna … Tovább »

Az átkozott költő

SOMLYÓ ZOLTÁN

(1882-1937)

Soha annyira nem volt költő a költő, mint a század elején. Nem népvezér, nem látnok, nem jós, nem tanító, hanem érzékeny, megbántott énjének dalnoka. A szecesszió az egyéniség utóvédharca volt. A kisvárosból nagyváros, … Tovább »

Hagyd a népedet elpusztulni:

könyörülj rajta, Istenem.

Süllyedjen el a vesszőkosár,

hagyd a kőtáblát üresen.

Száradjanak le húrjai

hárfáiknak az ágakon.

Ének ne csalja szenvedésbe,

nyelje el őket Babilon.

Ne váljon többé szét a tenger.

Ég eledelt … Tovább »

Az első szavak legyenek a tiszteletéi, a köszöntéséi. Kozma Pál tavaly töltötte be 85. életévét. Köszöntsük hát először is azt az embert, aki hihetetlen szívóssággal, akaraterővel, kitartással és szeretettel mindenekelőtt élt; átélte az elmúlt több mint nyolc évtizedet, … Tovább »