Chagall-galéria

Ha kinézek az utcára, előttem az iskola kapuja.

Látom a gyerekeket, többen autóval jönnek. A szülők munkába menet teszik le gyermekeiket, és nyilván ugyanúgy búcsúznak tőlük, mint ahogy búcsúztatták valamikor a régi szülők a régi gyerekeket: Légy jó, … Tovább »

Alig száradt meg a tinta a magyar-izraeli kulturális egyezményen, máris létrejött az első nagyszabású művészeti tranzakció, a Joseph Hackmey gyűjtemény bemutatkozása Budapesten. A Várpalota impozáns, diadalívnek is beillő kapuin áthaladva elénk tárul az – épület ezüstös színekben … Tovább »

Mezei András különös hangulatú tényversei a közeljövőben Izraelben is megjelennek – héberül. A költő erre az alkalomra írta az alábbiakat:

Nálunk nem mítosz és nem kitalálás: saját hamvaiból született meg Izrael. A Főnix-hasonlat nálunk nem hasonlat, hanem a zsidó létezés … Tovább »

Igazi csemegében részesülhetnek a színház-kedvelők az idei évad kezdetén. A Független Színpad Shalom An-Ski: Dybuk című darabját tűzte műsorára, három képben – két részben. A héber kabalista legenda szerzője polgári nevén Slómó Zanwil Rappaport, 1863-ban született Vityebszkben, … Tovább »

Minden este egy gyertyával többet

gyújtunk, nyolc napon át ismét

fellobban a szemekben a régi fény.

״Áldott vagy Örökkévaló Istenünk, a

világ királya, ki megszenteltél minket

törvényeiddel. ” Próbálunk végre

rendesen lélegezni, beszélni, örülni

kicsit … Tovább »

Az Európa Könyvkiadó évek óta vajúdik a Modern héber költők antológiájának megjelentetésével.

A válogatás munkáját az az Itamár Jáoz-Keszt végezte, aki izraeli kiadójánál, az EKED-nél három kétnyelvű antológiában mutatta be saját fordításában a magyar nyelvű lírát. … Tovább »

Fák nélkül vándorolnak a levelek,

test nélkül bolyong a vér

távol a vérerektől

s alvad meg minden útján.

És a szavak pedig elbitangolnak a szájtól,

új szájra sóvárogva.

Meg kell végre gyógyítani a földet

a történelemtől

és a köveknek pihenniük kell,

még … Tovább »

Nem keressük kigúvadt szemekkel

a sárga homokban rejtőző aranyat,

mert nem aranyat ásni jöttünk,

csákányunk itt sziklákat hasogat!

A szivünkből fellövellt kék fényű lángok

rozsdás föld-páncélt nyaldosnak szüntelen,

kezünk a föld duzzadt emelőjét simítja … Tovább »

BÁLÁM

Legelébb is a Bál hegyén

hét oltárkő emeltetett

hogy Jákob átokkal veressen

az égőáldozat felett

Hét tulkok hét kosok leölve

lesi a móábita nép

az idegen prófétaszájba

hogy adja Isten az igét

Akit a Móáb fejedelme

Arámból idehozatott … Tovább »

Az izraeli születésű Joseph Malovany korábban a Tel-Aviv-i Bilu zsinagógában és az izraeli hadseregnél, majd Johannesburgban, valamint a londoni zsinagógában működött kántorként. Legmagasabb zenei végzettségét a Tel-Aviv-i Zeneakadémián, valamint az angol Royal Academy és a Trinity … Tovább »

Aki a nyáron ellátogatott a Műgyűjtők Galériájába, elgondolkodhatott művek és művészek sorsán. Az egykor nyomorgó „éhenkórász” Scheiber Hugó képeit ma másfél millióra árazzák. A művész, aki a 10-es, 20-as években Herwalth Walden galériájában állított ki, magányban, … Tovább »

(1908-1944)

Szeptember 8-án zárult Schnitzler János emlékkiállítása, mint az Első Magyar Látványtár Alapítvány gyűjteményének második megmutatkozása az Óbudai Társaskör Galériában.

Schnitzler János (1908-1944) életéről alig tudunk többet, mint amit a Művészeti Lexikon … Tovább »

Üres lappal kezdjük életünket, de mire hasznossal tölthetnénk meg, mások telefirkálják.

A legtöbb embert nem a terhek súlya, hanem a terhek tudata roppantja össze.

A jellem szálfa, melyen ha túl sok az ág, a lombozat meghajlik.

Nem mindig a nemes veret az érték – agyagkorsóban … Tovább »

Karinthy Ferenc: Staféta

»Van ma antiszemitizmus, én azonban úgy mondanám: természetesen ma is van antiszemitizmus. Vannak olyan írók, akikről én is tudom, szívük mélyén nem szeretik a zsidókat, történtek botrányos esetek is, de nyilvánosan ez még a sokat emlegetett írószövetségi … Tovább »

A három világkultúra bölcsője, a „béke alapja” – ennyit tesz Jeruzsálem magyarul – ihlető erővel bír mindazokra, akik fényképezőgépet nem csupán turistaútjaikon akasztanak vállukra, de az kenyérkereső eszközük, még inkább művészetükhöz szükséges kellék. Ha az illető netán … Tovább »

Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet … Tovább »

1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »

Borisz Jakovljev: Zsukov marsall

A szocialista realizmus megbecsült mestere 1946-ban festette ezt a képet Zsukovról, a második világháború neves hadvezéréről. A reneszánsz motívumot bizánci szemlélettel megfestett, megdöbbentően anakronisztikus portré hűen tükrözi azt a sztálini … Tovább »

Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről

A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, … Tovább »

Mivé és hová lett Földes Lenke szobrász?

Újpest nem tartja számon Földes (Sonnenfeld) Lenkét. Ki csodálkozhatna ezen? A város neves szülöttei, lakói közül, száz és száz más is porrá, hamuvá vált, eltűnt jeltelen a nagy történelmi kataklizmák viharaiban…

1896. augusztus … Tovább »