Izraeli költők a magyar PEN Clubban

„Máskor száz emberből tíz jön el, most ötvenet tudtunk értesíteni telefonon, s negyvenen vagyunk” – büszkélkedett Hubay Miklós, a magyar PEN Club elnöke az Izraeli Kulturális Hét keretében május 8án rendezett irodalmi esten, melyet a két izraeli költővendég tisztele­tére rendeztek. A Szarvasról elszármazott Itamár Jáoz-Keszt, s az Auschwitz-Oswieczimben született Slomo Tánni verseiből olvasott fel Havas Judit, s játszott „háttérzenét” a Budapester Klezmer Band a PEN Club Vörösmarty téri főhadiszállásán. Az igazán sikeres műsor után Mezei András készített gyorsinterjút a szerzőkkel.

Itamár Jáoz-Kesztet nem kellett bemutatni a jelenlevőknek, hi­szen majd tucatnyi kötetet adott ki Eked kiadójánál a magyar nyelvű líra legjavából saját fordításában, s a könyvek előkészítése során személyes kapcsolatba is került a többek között jelenlevő Ágh István­nal, Gergely Ágnessel, Juhász Ferenccel, Rakovszky Zsuzsával, Somlyó Györggyel és Turczi Istvánnal.

Slomo Tánni bemutatkozása során megtudhattuk, hogy édesapja alapította meg 1911-ben az oswieczimi cionista egyletet, s hogy még a háború kitörése előtt alijáztak. Magát a konzervatívabb írónemze­dékhez sorolja, s érdekesen vázolta még az ő generációját is megelő­ző „kétnyelvű héber költők” palesztinai beilleszkedését, akik nem mondtak le korábbi főként jiddis orientációjú irodalmi kötődése­ikről.

Itamár Jáoz-Keszt a nyelvváltók héber költőinek sorába tartozik, ahhoz a csoporthoz, amely főként a holocaust nyomán települt Izra­elbe, s ott vált kiérlelt lírikussá már korábbi, anyanyelvén történt iro­dalmi próbálkozásokat követően. Jáoz-Keszt kötődése azonban olyan erős maradt a valaha megtagadott nyelvhez, s az általa meg­közelíthető kultúrkörhöz, hogy maga is rájött: a „kettős gyökér” eltép­ni kívánt ága mélyen és elszakíthatatlanul kapaszkodik a talán csak álmaiban felsejlő gyermekkori ízek, illatok, képek verbális emlékei­hez.

Megtisztelő volt a költők számára e mostani meghívás Itamár Jáoz-Keszt 1985-ben már díjat is kapott a magyar PEN-től -, de mind a héber költészet magyarországi (újra)felfedezése, mind Jáoz-Keszt hatalmas fordítói vállalkozásának melyhez méretében foghatót nem ismer a magyar s a héber irodalomtörténet -, honi megismerése és állami elismerése még várat magára.

T.G.