Beszélgetés Varga Imrével
A Dohány utcai zsinagóga kertjében 1990. július 8-án avatták fel a Holocaust-emlékművet
A GYENGE SZÉLBEN hajladoznak az acélágak, leveleiket rájuk most rögzítik. Azokon olvasom: dr. Bajor Sándor Szolnok… Winter Chaya Budapest… Bleier Jenő Nagyatád … Tovább »
Amint erről a Szombat korábban már beszámolt, a magyarországi zsidó közösségek és szervezetek 1990 januárjában ad hoc bizottságot állítottak fel az antiszemitizmus elleni együttes és hatékony küzdelemre. Ebben részt vettek: az MZSKE, a MIOK, a MUSZOE, az Oneg Sabbat Klub, valamint … Tovább »
FORRONG A VILÁG, az ország, cseppfolyós állapotban van a magyar zsidó szervezeti élet. Lebomlanak régi szerkezetek és kínkeservvel születik az új. Nincsen jó formában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület sem. Kezdetben volt az elementáris erejű érdeklődés és a lelkesedés, ma már … Tovább »
1990. május 28-án délután a magyar közélet legkülönbözőbb köreinek képviselői jelentek meg Raoul Wallenberg meggyalázott emlékművénél, hogy a svéd diplomata nevét viselő egyesület felhívására díszőrséget álljanak.
A szimbolikus eseményen részt vett egyesületünk számos … Tovább »
A sajtóból értesültünk arról, hogy nemcsak külföldön, de most már idehaza is aláírásgyűjtés folyik zsidó nemzetiségi képviselet ellen. Értelmiségi körökben petíciót köröznek, amelynek címzettje a magyar országgyűlés.
A széles körben tapasztalható és mesterségesen … Tovább »
Nem tudjuk, hányan vagyunk zsidók ebben az országban, de azt tudjuk, hogy sorainkban és szervezeteink között több a széthúzás a kelleténél… Félreértések, félelmek rongálják idegeinket. Perlekedünk, mert aki vallásos, rossz szemmel tekint arra, aki nem az; aki magát elsősorban … Tovább »
TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG miatt senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezajlott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Közgazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »
Végy egy kacsát vagy libát
Akik nem kultiválják a nyakló nélküli húsevést, de szeretnek ízes falatokat enni, azoknak különösen ajánlom, hogy vegyenek egy kacsát. Lehetőleg a piacon, s lehetőleg termelőtől. Amennyiben lehetséges, úgynevezett néma kacsát. Arról lehet megismerni, … Tovább »
(eh: mint yacht szavunkban; a dőlt betűs szótagok hangsúlyosak)
emberek anasím אנשים
férfi is איש
nő isá אשה
fiú jeled ילד
lány jáldá לךה?
csecsemő tinók תינולן
férj báal בעל
feleség isú אשה
apa ába אבא
anya íma אמא
fia ben בן … Tovább »
KÉT VIGÉC utazik a vonaton. Az egyik panaszkodni kezd:
-Hálátlan mesterség a miénk. Én töröm magam, fáradozok, igyekszem mindig szívélyes, udvarias lenni, mégis az emberek, akikhez bekopogok az árummal, gyakran sértegetnek.
-Én ezt nem tapasztalom, hál’ istennek – mondja elégedetten … Tovább »
Kevés könyvről mondhatjuk el, hogy értékét aktuális kultúrtörténeti és könyvtörténeti jelentősége egyszerre adja. E könyv ezen kevesek közé tartozik.
A téma magyarországi megjelenését megelőzte egy New York-i kiadású könyv (1986-ban). De míg az előző inkább albumnak … Tovább »
Kedves Barátaim, szeretnék röviden beszámolni az MZSKE legújabb csoportfoglalkozásáról. KÚT címmel közös beszélgetést kezdtünk el „nagyszülőktől unokákig” azok számára, akik vagy személyes túlélői, vagy első, második generációs leszármazottai a vészkorszaknak. … Tovább »
EGYESÜLETÜNK KÖZPONTJÁT naponta tucatszám keresik fel volt deportáltak, munkaszolgálatosok és leszármazottaik, hogy írásba rögzítsék az 1940-es évek első felében családjukat és személyüket ért sérelmeket és károkat. Közismert, hogy a nem szocialista országokban élő volt … Tovább »
Ronald S. Lauder, ez a választékos, nyúlánk, halk szavú, de határozott diplomata és üzletember (sz. 1944), akinek nagyszülei Sátoraljaújhelyről származtak el, 1986-ban lett az Egyesült Államok ausztriai nagykövete – éppen az emlékezetes Waldheim-botrány hónapjaiban. Kelet-európai … Tovább »
(Gyermeknapló két szólamban)
A kibucban minden egy helyen – mint a Sugárban – ez nem a reklám helye – megtalálható. Iskola, bölcsőde, óvoda, teniszpálya, uszoda, focipálya, pingpong lehetőség. Nehéz a választás, mit is csináljak? Az itteni emberek sok mindennel foglalkoznak. … Tovább »
NISSZAN HÓNAP tizennegyedikén, kevéssel napnyugta előtt Izrael fiai levágtak egy-egy bárányt vagy gödölyét, majd parázson megsütötték, mielőtt fölkerekedtek volna, hogy elhagyják Egyiptomot, „a rabszolgák házát” és elinduljanak a szabadságba. A sült húst kovásztalan kenyérrel … Tovább »
Giosué Salamon a Milánó közelében fekvő Soncinóban ötszáz évvel ezelőtt nyomtatta ki először a Bibliát héberül. Családja, mely később fölvette a városka nevét, az első világhírű zsidó nyomdászdinasztia lett. Soncino-nyomdák nyíltak Pesaróban, Nápolyban, Szalonikiben, … Tovább »
1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt időkből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az időben már több milliós hátralékra ugrott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különösen sérelmezett … Tovább »
ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vasmadarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük … Tovább »
BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre leváltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felolvasott írása által kiváltott botrány ürügyén az író … Tovább »