Összesen 426 találat (1 - 20) : st.
A De Kunst című holland hetilap 1926. november 6-i számában egy rövid áttekintés olvasható a lap alapítójaként és főszerkesztőjeként hírnevet szerzett Nathan (Nardus, Henri) Wolf (1872-1942) 25 éves újságírói pályafutásáról.[1] Mint ahogy Frederik van Monsjou cikkéből is kiderül, … Tovább »
Avagy: Budapestről Dublinba – egy kívülálló nyomában az Ulysses lapjain.
Kevés regény mondhatja el magáról, hogy saját ünnepnapja van. James Joyce Ulyssese ezek közé tartozik.
Az Ulysses a 20. századi irodalom egyik legismertebb és legtöbbet vitatott regénye. James Joyce … Tovább »
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
“Nem tudom, szeretnék-e emlékezni. / Mindig túl sok mindenre emlékszem”.
Bondi Beach
Valamire ilyenkor is emlékezni kell.
A csodára, ami nyolc napig tartott.
Nem tudom, szeretnék-e emlékezni.
Mindig túl sok mindenre emlékszem,
és még másokat is emlékeztetni akarok,
ez … Tovább »
Tehila Hakimi izraeli költő rövid portréja.
Tehila Hakimi (1982-) izraeli költőnőt nehéz beskatulyázni. Költő és gépészmérnök, prózaíró és vállalati dolgozó. A cégek szürke épületeit látva megkérdőjelez mindent, mégis újjáépíti magát a nőiségtől idegen terekben, … Tovább »
“A Magyarországi Cionista Szövetség, a magyarországi zsidó közösségekkel együtt, méltóságteljes megemlékezésre készül a 2023. október 7-én elkövetett borzalmas és tragikus terrortámadás áldozatairól. Azon a napon a Hamász terrorszervezet brutális támadást indított Izrael … Tovább »
Portugáliában pár héttel ezelőtt a nyári szünetben az óceánparti buszon utazva, egy idős portugál úr hallotta, hogy a gyerekünk a nyelveket keverve beszélget, ezért megkérdezte, hogy „na és kisfiú milyen nyelveket beszélsz még?” Az 5 éves fiam kihúzta magát és büszkén rávágta, … Tovább »
A hovatartozásról, a könyvszeretetről és az emlékezetről
Van-e alapvető különbség a zsidó irodalom és más irodalmi hagyományok között? Talán a vallás? A nemzeti útkeresés? Az antiszemitizmus? A közös történelemtudat? Mi hoz össze olyan eltérő témájú könyveket, mint … Tovább »
Pécs szerb megszállása történetének megírása történészt próbáló feladat. Ennek alapvető oka a forráshiány, illetve a forráscsoportok töredezettsége. A történtek összefüggő, logikus rendben való leírását nehezíti, hogy az események több színtéren és több szinten zajlottak, … Tovább »
Az amszterdami zsidó családból származó Lin Jaldati (1912-1988), vagy családi nevén Rebekka (Lien) Brilleslijper élete és munkássága manapság valószínűleg még kulturális körökben sem igazán ismert, holott annak idején a jiddis folklór (tánc és ének) egyik legautentikusabb képviselőjeként, … Tovább »
Írásomban a Hiányzó tekintet – Révai Ilka elfeledett életműve[1] címmel nemrég megnyílt, alkotói életutat feltáró kiállításról a Révai Ilkát ábrázoló portrék mentén számolok be.
A kiállítás, bár sűrűn installált, mérete jól mutatja, hogy valóban fajsúlyos hiányról … Tovább »
Interjú Răzvan Voncuval
Teșu Solomovici: „Néhány éve Răzvan Voncu odaadással és gondosan tanulmányozza a „zsidó írók a román kultúrában” jelenséget és a román nyelvű írást a Szentföldön. Cikkeit a România Literară,a 22, a Realitatea Evreiască (Zsidó Valóság) … Tovább »
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.
Kisebbség … Tovább »
Budapesti emlékmozaikok az Izraelbe tartó szovjet menekültekről
Amikor magyarországi tömegmigrációs hullámról beszélünk, a legtöbbünknek a 2015-ös, főleg szíriai menekültekből álló tömegek jutnak az eszünkbe, és az ezzel kapcsolatos hisztérikus, Soros-ellenes kampány, … Tovább »
A kunszentmártoni és öcsödi izraelita temetők
„Istenem, mi az ember, hogy tudsz felőle, a halandó fia, hogy gondolsz vele? Az ember a lehellethez hasonlít, napjai olyanok, mint az elvonuló árnyék. Reggel még virágzik és fejlődik, este levágják és elszárad.”[1] S valóban: … Tovább »
„Gyökérből rügyfakadás” címmel látható kiállítás az Alpok alján, amely jelképesen a hagyományőrzéssel egybekötött megújulásra utal.
A világhírű magyar porcelán manufaktúra története már a kezdetektől összefonódott a hazai zsidóság polgárosodásával. A Bakony … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
„Nem minden lila ruhás nő volt Weiszlovits szeretője, / de Weiszlovits minden szeretője lila ruhát hordott…” (Korabeli bonmot)
Ez a szellemes mondás a nagyváradi lokálpatrióták körében még a hetvenes években is közszájon forgott – magam is akkor és ott hallottam -, mint … Tovább »
Saját bőrömön tapasztaltam, hogy a román diktatúrában a nacionalista uszítás ütései a kompakt magyarlakta vidékeken koncentráltan csak minket sújtottak, míg a soknemzetiségű régiókban ezt több váll fogta fel, így jobban megoszlott. Sőt, a rezsim eredeti szándékával épp ellenkezőleg, … Tovább »
Fux Pál (Nagyszalonta 1922 – Jeruzsálem 2011) a helybeli zsidó iskola után Nagyváradon a Dr. Kecskeméti Lipót Líceumban tanult. A rajz és a festés műhelytitkaiba Földes Imre, a Sonnenfeld nyomda grafikusa vezette be, majd a negyvenes évek elején Budapesten Bortnyik Sándor képezte tovább. … Tovább »