Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Ma reggel Matan bátyja, Noam átugrott hozzánk egy kávéra, és miközben a friss eper és a ropogós bagett illata betöltötte a levegőt, a szomszédos művészpiacról pedig a Kék Duna Keringő dallamfoszlányai szűrődtek be, a háborúról és a békéről beszélgettünk.

Ma van az első nap, amelyet külön kell töltenem a páromtól, Matantól – aki ügyeletes gyermekorvos -, amióta elindult ez az őrület, és egy szemhunyást sem aludtam egész éjszaka. Végül felkeltem hajnalban, és úgy döntöttem, összeszedem egy kicsit a gondolataimat. Kávézom. Hallgatom a rádiót. Szól a zene. Egy pillanatra megszakad. “Vörös riadó Ashkelonban. Vörös riadó Ashkelonban.” Majd ismét felcsendül a dal. Nem figyelek rá, hogy helyesen írjak, nem rendszerezem a gondolataimat, nem cikket, vagy esszét írok, csak írok, írok, írok, mert írnom kell.

Fuad Siniora, Libanon korábbi miniszterelnöke bírálta Haszán Naszralla Hezbollah-vezért, aki október elején drónt küldött Izrael fölé. Az izraeli légierő megsemmisítette a robotrepülőgépet, a lépéssel azonban a Hezbollah egy Libanon elleni izraeli reakciót kockáztatott – írja a libanoni Daily Star napilap.

Pszichoanalitikus gondolatok az álomról

Megannyi ünnepünk liturgikus és talán történelmi háttere is egy megmenekülés-történet. Ezek közül kétségkívül Peszah a legnagyobb jelentőségű.
Nem tudom, feltűnt-e valakinek, hogy Magyarországon a neológ irányzat megszűnt. Persze a jogutód intézményrendszer néha felekezetpolitikai okok (értsd: állami támogatás) miatt használja a nevet, de ez senkit se tévesszen meg. Az eszmeileg neológ, vagy ahogyan magukat általában nevezték, a haladó (ha úgy tetszik, progresszív) párt identitását nem néhány kopott reverenda és az orgona adta. Ezt azért érdemes leszögezni, mert egy ideje hódít Magyarországon a felekezettörténeti fikció műfaja, így a neológ infrastruktúrát használó újtradicionalista rabbik által életben tartott történeti tévhit szerint a neológia esztétikai reform, nem teológiai, se nem vallásjogi.

A Palesztin Népi Ellenállási Bizottságok nevű terrorszervezet vezetője, Zuheir al-Qeisi, az elmúlt pénteken merénylet áldozata lett – egy izraeli rakéta végzett vele. Az Izraeli hadsereg (a Cahal) közleménye szerint a – számos korábbi terrortámadásért felelős – al-Qeisi megölésével megpróbálják elejét venni újabb Izrael-ellenes támadásoknak az egyiptomi határ mentén. 

A szíriai tüntetésekkel és a kormánycsapatokkal történő véres
összecsapásokról szóló híradásokkal párhuzamosan az utóbbi időben több
nagy nemzetközi biztonságpolitikai kutatóintézet is beszámolt az
országba irányuló illegális fegyvercsempészet nagymértékű felfutásáról.

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

„Jól ismerem azt a kérdést, hogy kinek van joga Holokauszt Központot
vezetni. Mint az angliai Nottinghamshire egyik metodista lelkészének
fia, nem mondhatnám magától értetődőnek, hogy én alapítottam meg az
Egyesült Királyság Holokauszt Központját. Az sem tekinthető
nyilvánvalónak, hogy éppen engem választottak a Nemzeti Holokauszt
Emléknap elnöki posztjára.

 Szilágyi Júlia: Jegyzetek az akváriumból. Esszék, feljegyzések. KOMP-PRESS Kiadó, Kolozsvár, 2010.

Ősidők óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon vizsgálhatják-e éppen azt, amiben benne vannak. Szilágyi Júlia újabb kötetében André Malraux-t idézi: „Aki rálátást … Tovább »

A 2011-es Liszt év kapcsán bemutatjuk kiemelkedő zeneszerzőnk budapesti kötődését, és bejárjuk azokat a helyszíneket ahol Liszt Ferenc megfordult, lakott, koncertezett.  

A keresztény világot erősen megosztó, és a rabbinikus irodalomnak is egyik központi témáját adó ikonkultusz filozófiai és teológiai vetületeit járja körül a Jószöveg Műhely Kiadó könyvfesztiválra megjelent Örök képmás – Képteológia a zsidó-keresztény hagyományban című tanulmánykötete.

Fáj nekem, ami Misuékkal történik”, írta egyik barátom e-mailben, aki egyébként önmagát rendes keresztény konzervatívnak tartja, szereti Scrutont, és most éppen Bibó írásainak javított angol fordításán dolgozik. Konzervatívként is Bibó szelleme élteti, aki talán a liberális demokrácia egyik legkritikusabb híve volt Magyarországon a múlt században, akárcsak Tocqueville a XIX. századi Franciaországban.
 

Jakov Glatstein, az amerikai jiddis kultúra emblematikus alakja, költő, író, kritikus 1896-ban született Lublinban.

Jakov (Jacob, Yakov, Yaakov, Yankev) Glatstein (Glatshteyn) anyai ágon rabbi-ősök leszármazottja, apai ágon zenei indíttatást kapott, és jiddis írók ismeretségét. … Tovább »

Ha a graffiti és street art iránt érdeklődő festőművész vagy, itt a lehetőség, hogy részt vegyél az Izraeli Kulturális Intézet pályázatán.
 

2010. december 3- 5., Merlin SzínházNézd meg, aztán próbáld ki magad!A Merlin Színház erre a hétvégére igazi gyermekbirodalommá változik, minden nap 10 és 17 óra között a gyerekeket rengeteg ingyenes kiegészítő program is várja. A Cukrock együttes A Sári és Samu, a betűk álmodói … Tovább »

“A közeljövőben pedig színrevisszük A rabszolgát, majd pedig a Teibele és a démont. Aztán Mihail Sebastian darabjának a bemutatója következik: miután előadtuk tőle a Vakációsdit, most a Névtelen csillag következik. És egy jelkép erejű bemutatóra készülünk, amelynek a címe: Egy színházéji álomra – a romániai jiddis színjátszás 130 évének kiemelkedő mozzanatait álmodjuk benne újra.”
 

Komlós Aladár gondolatmenetének kiindulópontját („zsidó lélek”) alapvetően elhibázottnak tartom. Az írás egy romantikus hangvételben megfogalmazott érvelés, mely már megjelenésekor sem tartozott a szellemi progresszióhoz. A huszadik század talán legfontosabb módszertani vívmánya … Tovább »