A holland miniszterelnök a zsidók elleni erőszak veszélyére figyelmeztetett, miközben Izrael-ellenes intézkedéseket szorgalmaz
A történelem tanulsága, hogy a zsidók elleni erőszak kockázata soha nem távoli – jelentette ki Rob Jetten holland miniszterelnök Amszterdamban, az 1938-as kristályéjszaka 88. évfordulóján rendezett megemlékezésen. Ugyanakkor kormánya Izrael-ellenes intézkedéseiről nem tett említést.
Rob Jetten
Az NlTimes hírportál keddi beszámolója szerint tíz év után először vett részt hivatalban lévő holland miniszterelnök a kristályéjszakáról tartott megemlékezésen.
Jetten beszédében hangsúlyozta, hogy a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet 2023. október 7-i, Izrael elleni terrortámadása egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a zsidók elleni erőszak továbbra is állandó fenyegetést jelent.
Figyelmeztetett arra, hogy Hollandiában is erősödnek a zsidóellenes indulatok, amit a társadalmi megosztottság tovább táplál.
Kijelentette, semmilyen körülmények között nem lehet ok a zsidó emberek vagy intézmények elleni fenyegetésre és erőszakra.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy azt szeretné, ha a zsidó élet továbbra is látható és elválaszthatatlan része maradna a holland társadalomnak. Elmondta, hogy saját otthonának bejáratára is mezuzát helyezett el, ezzel is kifejezve szolidaritását a zsidó közösséggel.
Jetten beszédében nem tért ki a vasárnap Amszterdamban tartott, mintegy 200 ezer résztvevőt megmozgató tüntetésre, amelynek résztvevői a holland kormány Izraellel kapcsolatos politikája ellen tiltakoztak.
A demonstrálók egyebek mellett az Izraellel folytatott katonai együttműködés megszüntetését követelték, arra hivatkozva, hogy Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben.
A megemlékezésen felszólaló Chanan Hertzberger, a hollandiai Központi Zsidó Tanács (CJO) elnöke ugyanakkor élesen bírálta a tüntetést. Megköszönte a miniszterelnöknek, hogy nem engedett a demonstráció szervezői követeléseinek, amelyek szerinte “közvetlenül vagy közvetve” Izrael eltörlésére irányulnak.
Hertzberger szerint a “politikai spektrum szélsőségei felkarolják a népirtásról szóló hazugságot. Hangsúlyozta, hogy annak megállapítása, történt-e népirtás a Gázai övezetben, bíróságra tartozik, nem pedig tüntetőkre, politikusokra vagy a “gyűlölettel teli újságírókra.”
A zsidó közösség vezetője szerint a hollandiai zsidókat egyre gyakrabban teszik kollektíven felelőssé Izrael cselekedeteiért.
“Kiket vádolnak ezzel az úgynevezett népirtással Arnhemben, Groningenben vagy Amszterdamban? Bennünket, zsidókat. A saját városainkban, utcáinkon, a gyermekeink osztálytermeiben. Kirekesztenek bennünket, és a társadalom peremére szorítanak” – hívta fel a figyelmet.
Hertzberger különösen fontosnak nevezte a miniszterelnök jelenlétét a megemlékezésen, mivel – mint fogalmazott – Hollandiában egyre nagyobb nyomás nehezedik a zsidó közösségre.
*
A Jerusalem Post így összegzi a holland zsidók helyzetét:
A közelmúltban Hollandia megtiltotta a Ciszjordániában található izraeli településekről származó áruk importját, vásárlását és értékesítését. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csupán politikai nyilatkozat volt. A korlátozások azokra az árukra is vonatkoznak, amelyeket magáncélú felhasználásra visznek be Hollandiába, beleértve az ajándéktárgyakat is.
Jetten kormánya dolgozta ki az intézkedést, amelyet hivatalosan 2026 júliusában jelentettek be.
Mindössze három nappal a kristályéjszaka alkalmából elmondott beszéde előtt, november 6-án Jetten kiállt az intézkedések mellett, és közölte, hogy kormánya arra ösztönzi a többi európai országot, hogy vezessenek be hasonló korlátozásokat. A miniszterelnök azt is megerősítette, hogy Hollandia európai uniós szinten további, Izraellel szembeni intézkedéseket szorgalmaz, többek között az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felülvizsgálatát sürgeti.
Bár a két álláspont nem feltétlenül mond ellent egymásnak, mégis felveti a kérdést: miként egyezteti össze Jetten kormánya Izraellel szemben egyre konfrontatívabb diplomáciai viszonyát azzal az elkötelezettségével, hogy a hollandiai zsidó állampolgárok otthon érezzék magukat az országban?
Ettől függetlenül a holland egyetemek folyamatosan korlátozzák az izraeli intézményekkel folytatott együttműködésüket.
Például az Amszterdami Egyetem 2025 októberében bejelentette, hogy a jövőben nem köt új, intézményi szintű oktatási vagy kutatási partnerségi megállapodásokat izraeli intézményekkel. Arról is döntött, hogy nem hosszabbítja meg a Tel-avivi Egyetemmel kötött csereprogram-megállapodását. Azóta hasonló döntéseket hozott a Delfti Műszaki Egyetem (TU Delft), a Leideni Egyetem és a Radboud Egyetem is.
Ezek egyetemi döntések, nem a nemzeti kormány rendeletei. A kialakult légkör szempontjából azonban az izraeli tudományos intézmények partnerkapcsolatokból való kizárása olyan akadémiai környezetet teremthet, amelyben az izraeli vagy zsidó diákok és kutatók kirekesztettnek érezhetik magukat Hollandiában.
MTI/Szombat
