Mire képes az „Iraki és Levantei Iszlám Állam”?

Most szépen kimész játszani és megnyered apukádnak a médiaháborút. … Tovább »

Nem ámítom magam azzal, hogy képes vagyok elfogulatlanul írni arról, ami a Közel-Keleten történik.

Ugyanakkor azzal sem hitegetem magam, hogy az „én igazságom”, az egyetlen igazság. Abban viszont biztos vagyok, hogy senki sem tud teljes(ebb) képet alkotni anélkül, hogy megismerné, … Tovább »

“Gáza lakói nem Izrael, hanem a Hamasz nevű terrorszervezet elnyomásában élnek.”
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, aki egy mesés városkában élt, ahol mindenki szeretett mindenkit, és teljes volt a béke. Aztán egy napon a kisfiú megpillantotta, hogy a városka egyik … Tovább »

Megint kezdődik… vagy véget sem ért soha? Évek óta először ma este felsírtak a légiriadót jelző szirénák Tel Avivban. Két éve már átéltem egy háborút a Fehér Városban. Akkor fogalmazódott meg bennem: jobb, ha magam írom le, mi is történik velünk ahhelyett, hogy a nemzetközi hírcsatornák hiteles reakcióira várnék – arra ugyanis várhatok életem végéig…

Hetven éve kezdték deportálni a zsidókat Budapest környékéről, de részvételünk a népirtásban jóval korábban kezdődött. A deportálással kapcsolatos magyar felelősséget meghatározza az a tény, hogy mennyire tudtak a döntéshozók a zsidóság megsemmisítésének tervéről. Ungváry … Tovább »

Évről évre egyre több magyar filmest ünnepelhetünk a nemzetközi filmfesztiválokon, és úgy fest, a magyar film valóban feltámadóban van. Nem mintha ehhez az államnak minden esetben köze volna: sok díjazott alkotás valójában nemzetközi piacra készül, és gyakorta állami támogatások … Tovább »

A Jobbik 2014-es választáson csak relatív sikert érte el, hiszen eredménye messze elmaradt saját várakozásaitól.

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet rendezésében, a kassai Állami Tudományos Könyvtár, illetve Magyarország pozsonyi nagykövetségének közreműködésével a Magyar Holokauszt Emlékév programjának részeként 2014. május 21–22-én került sor Kassán a Holokauszt Dél-Szlovákiában című ünnepi megemlékezésre.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Az Egyesült Államok budapesti követsége az alábbi közleményben reflektált a magyarországi Holokauszt emlékév egyes eseményeire. 

“Az utolsó zsidó Mezőtúron”

Soha

Részlet Benjamin Stein A vászon c. regényéből

Amikor a német csapatok 1944 márciusában bevonultak Magyarországra, ezt elsősorban azért tették, hogy megakadályozzák a magyarok kiugrását a háborúból.

Több rakétát lőttek az elsősorban palesztinok lakta Gázai övezetből csütörtök hajnalban a szomszédos izraeli területre, Askelón város irányába, az izraeli hadsereg légicsapással válaszolt a támadásra – közölte a jeruzsálemi közszolgálati rádió. Palesztin közlés szerint a válaszcsapásban öt civil megsebesült – tudósított az MTI.

Egy poznańi ügyészség szerint nem antiszemita dolog azt kiabálni egy focimeccsen, hogy „zsidók Auschwitzba!”.

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.

Hatástalanítás közben, a gyújtószerkezet eltávolítása során robbant fel egy pokolgép az izraeli Bat Yam városának egyik buszán. Az utasok vették észre a gyanús csomagot, őket leszállították a járműről. A robbanásban a a hatástalanítást végző rendőségi tűzszerész sérült meg könnyebben. A hatóságok nem zárják ki a terrortámadás lehetőségét sem.