… Tovább »

Hanele szegény, árva, csúnyácska, félkegyelmű és még zsidó is! Az apró kárpátaljai hegyifalvak lakói között alig akad olyan, aki e tulajdonságok közül legalább eggyel ne rendelkezne, de az egész csokorral csak Hanele büszkélkedhet. Láng György, az író szakmai fölénye elvitathatatlan, … Tovább »

A ZSIDÓ KULTÚRA NAPJA a nagystílű cím és annak döcögős repertoárja közötti ellentmondás sokakat önelemzésre késztetett Nem mintha tavaly vagy az azt megelőző évben nem motoszkáltak volna a fejekben hasonló gondolatok, de akkor a rendezvény újdonságának öröme, jobb megkomponáltsága … Tovább »

Magén István interjúja Engel Tevan István grafikusművésszel

1936-ban született ugyanabban a lakásban, melyben az interjú készült A dolgozószobák hatalmas ablakaiból az újlipótvárosi háztetőkre látni. Lent a nyüzsgő Pannónia utca, arrább a Duna és a sziget. Odakint szél söpri … Tovább »

1940. március 15-i dátummal keltezett az az előszó, melyet dr. Ribáry Géza írt az Ámos Imre 14 eredeti metszete című mappához. Tulajdonképpen 15 metszetről van szó, hiszen a címlapon repdeső menórás angyalt is ő álmodta linóleumba. A mappát lapozgatva a 18. zsoltár szavai jutnak … Tovább »

Kirját Gátból Askelom felé az országúton egy apró fa­lucska mellett haladunk el. Kevesen tudják, hogy a Jád Nátán mosáv az 1892-ben Budapesten született Komoly Ottóról – aki Nátán Zeév néven jegyeztetett be a hitköz­ségi anyakönyvbe – kapta a nevét.
Apja Kohn Dávid asszimiláns … Tovább »

A Kossuth-bankó nemcsak a magyar szabadság jelképe, de grafikusok és numizmaták véleménye szerint is a legsikerültebb magyar papírpénz. Az a fajta költészet árad belőle, mely a gazdasági, társadalmi fejlődést megelőzi. Szinte absztrakt jelek- kel követi a reformkori magyarság paradigmáját, … Tovább »

Alig száradt meg a tinta a magyar-izraeli kulturális egyezményen, máris létrejött az első nagyszabású művészeti tranzakció, a Joseph Hackmey gyűjtemény bemutatkozása Budapesten. A Várpalota impozáns, diadalívnek is beillő kapuin áthaladva elénk tárul az – épület ezüstös színekben … Tovább »

Jeles izraeli festőművésznő mutatkozott be a Chagall Galériában. Mocháry Kondor Judit képei egy távoli misztikus világba kalauzolnak. A zsidó diaszpóra térben és időben legtávolabbi régiója a falassáké, az etióp zsidóké, akik mintha több ezer éves múltból bukkannának elő. … Tovább »

Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.

– Férfi … Tovább »

 Snéur Zálmán 1796-ban megírta a Tanja című elméleti munkáját, mely a chabad mozgalom bibliája lett. Tanítása szerint a lélek há­rom rétegű: chochma, bina, daat (bölcsesség, értelem, megismerés) alkotják. A mozgalom e három szó kezdőbetűiből kapta a nevét. A chasszidizmus … Tovább »

MÁRCIUSBAN NYÍLIK MEG Kádár Béla ismeretlen rajzainak kiállítása a Chagall Galériában.

Kádár Béla életét és munkásságát még ma is sűrű köd borítja. Az elfeledettségből, mely egy lelkiismeretlen kultúrpolitika következményeként még ma is körülveszi, csak nehezen bontakozik … Tovább »

A VIGADÓ GALÉRIA termei szinte megítélitek elektromossággal Szilárd Klára dinamikus és könnyed ex­presszív képeitől. Izraelnek egy olyan darabját hozta el nekünk, olyan helyekre vezet el bennünket, ahová még az ott lakóknak sem könnyű eljutniuk. A Sivatag-sorozat darabjaiban ősi … Tovább »