Klein Rudolf, Zsinagógák Magyarországon 1782-1918. Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség (Budapest: Terc, 2011. 678 oldal.)

A zuglói nyilasper során elhangzott néhány tanúvallomás – üldözötteké és segítségnyújtóké egyaránt – örökítette meg egyes zuglói lakosok bátor kiállását.

Porból vesznek

Bocsánatot kért Szegedi Csanád jobbikos Európai Parlamenti képviselő a zsidósággal kapcsolatos korábbi megnyilvánulásaiért.

Az EMIH vezető rabbija a nagy visszhangot kiváltott Szegedi Csanád látogatás kapcsán az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra.

Zwack Péter 85 éves volt, Olaszországban érte a halál.

A kassai gettó parancsnoka másfél évtizedig zavartalanul élhetett Budapesten

Miért fontos egy zsidó párnak, hogy vallásos esküvője legyen? Mit lehet tenni akkor, ha a zsidó esküvőn majdnem mindenki keresztény? A nem zsidók miért keresnek zsidó partnert maguknak?

Valószínű, hogy egyes terrorszervezetek nemcsak az interneten nagyképűsködnek…

„Magyarországot kísérti a kínzó múltja” alcímmel jelent meg a The Economist budapesti tudósítása.

A szlovák Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) pozsonyi archívumában van annak a bírósági döntésnek az aktája, amely kimondja a háborús bűntettek elkövetésének gyanúja miatt a múlt héten Budapesten őrizetbe vett Csatáry László halálos ítéletét – közölte az intézet az MTI prágai tudósítójával csütörtökön.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elutasította, hogy a londoni olimpiai megnyitón egy perc csönddel adózzanak az 1972-ben Münchenben meggyilkolt izraeli sportolók emlékének.

A háborús bűncselekményekkel gyanúsított Csatáry Lászlónak több lehet a felelőssége, mint amivel az ügyészég meggyanúsította – mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Gellért Ádám nemzetközi jogász, a Holokauszt Emlékközpont “Kőrösmező 1941” kutatócsoport vezetője, a lex-Biszku kidolgozója, amikor ismertette a témában frissen feltárt magyar és szlovák levéltári iratokat.

Áder János köztársasági elnök beszéde a Raoul Wallenberg emlékülésen, az izraeli parlamentben, amely 2012. július 17-én hangzott el.

Szervezetünk, a Drór habonim – a szabadság építői – három villát foglalt el a Korondi utcában. A középsőben laktunk mi harmincan, nyolc-kilenc éves fiúk. A másik kettőben volt a vezetők lakása és a konyha. A megérkezésünk utáni reggelen felvontuk a Dávid-csillagos lobogót, … Tovább »

Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Magyar emlékezet? Zsidó emlékezet? Magyar-zsidó emlékezet? Van vagy nincs Magyarországon emlékezetközösség? Hogyan közelíthetők egymáshoz a 20. század traumáit hordozó közösségek, melyek más-más élményekre emlékeznek és a másik … Tovább »

A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.

Hosszú jogi procedúra után vette át az új kuratórium a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) vezetését. Erről, valamint egyes nyilatkozatairól kérdeztük Szabó Györgyöt, a kuratórium elnökét.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetői csütörtökön az MTI-hez is eljuttatott levelükben arra kérik Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét, hogy a párt elnöksége egyértelműen határolódjon el Korózs Lajos MSZP-elnökségi tag kijelentésétől.