Összesen 502 találat (81 - 100) : b. J..
Az oroszok felállítanak egy tábori konyhát, ételt osztanak, valami hitvány, sűrű kását, de meleg, és ezt eszik ők is, legalább a kiskatonák. Délután kisebb-nagyobb csoportokban eligazítást tartanak az embereknek. Az Appellplatzon terelnek össze minket megint, de most nem lövik le … Tovább »
Száz évvel ezelőtt, 1918-ban nem csak az első világháború ért véget. Az első világháború után az emberiség gondolkodásában sem maradt semmi sem változatlan: a haladás, a szabadság, a kultúra, a nemzet, a vallás, a társadalmi kérdés mind-mind új megvilágításba kerültek a … Tovább »
Európa migrációs kihívásai napjainkban csak úgy érthetők meg, ha a migrációt, mint komplex társadalmi kérdést vizsgáljuk. Ennek egyik eleme maga az el- és bevándorlás, illetve a kényszermigráció tömeges jelensége, azaz a menekültkérdés. Ebből a szempontból Európa számára … Tovább »
Alábbi cikkeinket olvasták a legtöbben 2018-ban.
*
Puzsér Róbert: Az ország ellensége… a vak indulat, a tudatlanság és szűklátókörűség
Válasz a Szombat körkérdésére a Huszadik Század híres zsidókérdés vitájának centenáriumán.
*
„Az idős hajléktalanok … Tovább »
79 éves korában rákbetegségben elhunyt Amosz Oz, a világszerte legismertebb izraeli író.
Szeretetről, sötétségről című memoárjában, idős rokonai alakjának felidézésével Kelet-Európa zsidóságának világába ágyazza Izrael történetét:
„Az egész zsidó Rovnóból … Tovább »
Kommentek az orosz tévében bemutatott Ámosz Oz interjúhoz
Az ismert orosz/zsidó műsorvezető, V. Pozner interjút készített Ámosz Oz izraeli íróval, amit nemrég lapunkban ismertettünk. A Youtube-on is látható beszélgetéshez sok hozzászólás érkezett. A kommentelők többsége … Tovább »
Leo Perutz (1882-1957) prágai születésű zsidó író volt, a Monarchia szülötte, aki Bécsbe költözött, ott alkotott a nácizmusig, majd Palesztinába emigrált. Később is gyakorta hazalátogatott Ausztriába, Bad Ischlben halt meg.
Részlet Leo Perutz Éjjel a kőhíd alatt című … Tovább »
A palesztin nép Izrael nemezise. A palesztin kultúra nem a békés egymás mellett élésre, hanem az áldozatiságra, az őket ért kozmikus méretű sérelem dédelgetésére és a tűzön-vízen át való elégtételre épül. A palesztinok nem Izrael szomszédai akarnak lenni, hanem bosszúálló … Tovább »
“Most ez nem az, hogy én azt ÁLLÍTOM, hogy nem volt holokószt. Én ilyet nem mondtam, ezt ne fogják rám. Felőlem aztán az is lehet, hogy volt. Nem vagyok én egy holokószttagadó, dehogy vagyok! Nem elég nekem, hogy már minden sarkon ott az az átkozott traffipax, és még meg is fújatnak? … Tovább »
Varsó, 1937. Gyönyörű autók, jéghideg vodka, forró vér. Etnikai, társadalmi, vallási és politikai temető, ahol az erőszak az értékálló valuta. Jakub Szapiro, a zsidó származású sztárbokszoló kiütéssel győz a lengyel szélsőjobbot képviselő ellenfelével szemben. Az őrjöngő … Tovább »
Hét nap, három család és egy viharos évszázad története tárul elénk Gárdos Péter új regényében, melyből a Libri kiadó engedélyével közlünk részletet.
Hat óra tájt fordult a kulcs a zárban, és besüvített a lakásba Andriska. Úgy rohant át a konyhán, akár a tájfun. … Tovább »
Zenész, énekes, tanár, producer, zeneszerző, dalszövegíró, a blues zene romániai meghonosítója.
A bukaresti zeneművészeti egyetemen tanult zeneszerzést és zenepedagógiát, kortárs zene szakon mesterizett. Élt és dolgozott Izraelben, Németországban, sikeres zenész és tanár … Tovább »
Fiatalon egyáltalán nem voltam reflektív. Nem gondolkodtam, hogy mit miért csinálok, jól, rosszul, csak mentem előre az úton és felejtettem el mindent, amire nem akartam emlékezni. A felejtésbe csomagoltam az emlékeket.
Most így az emberélet útjának felén is … Tovább »
Kétségtelenül látványosabb és füleinknek kedvesebb lett volna, ha a nagykövet keresetlenül és kendőzetlenül beolvas a magyar kormánynak a demokrácia állapotáról, az emberjogi kérdések hanyagolásáról, a fékek és ellensúlyok szisztematikus lebontásáról vagy a korrupció mindent … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Triesztben van egy utca, amely Lombardia híres székhelyéről, Milánóról kapta a nevét. Ebben az utcában, egy bérpalota legfelső emeletén lakott valamikor egy nyolcvanéves zongoratanárnő. Akkoriban fél életemet odaadtam volna, csak hogy ez az öregasszony még egy kicsit élhetne. De meghalt. … Tovább »
Négy pecsét volt a szentélyben, és ez állt rajtuk: borjú, kos, gödölye, vétkező. Ezeket a pecséteket adták az adományozók kezébe. Ben Ázáj szerint öt pecsét volt és rajtuk arámi nyelven ez állt: borjú, kos, gödölye, szegény vétkező, gazdag vétkező.
Misna, magyarul … Tovább »
A Szombat szeptemberi számában nagyobb összeállításban foglalkozunk a zsidó oktatás legfrissebb magyarországi fejleményeivel és kihívásaival. Addig is, ízelítő a közelgő lapszámból, annak apropóján, hogy Vajda Károly, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem új rektora július … Tovább »
Ha ros-hásáná ünnepe szombatra esik, a szentélyben fújnak (sófárt), de (máshol), az országban nem. Miután a szentélyt elpusztították, Rábán Johánán ben Zákáj úgy határozott, hogy mindenütt fújnak, ahol működik bet din.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) … Tovább »
A berlini Fal leomlását követő negyedszázadon át úgy látszott, Németországban helyreállt a normalitás. Nem pusztán a kettéosztott város és ország újraegyesítése, a hidegháborús hadiállapot ért véget, hanem véget érni látszott a nemzetiszocialista rémállam folytán a hallgatólagos … Tovább »