Malomkövet zálogba – Misna magyarul, Bává Meciá 9.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

“Ha valaki zálogként malomkövet fogad el, vétkezik, mert írva van: Ne vegyenek zálogba malmot, se felső malomkövet. És itt nem csupán a malomkőről esik szó, hanem ez olyan, mintha valakinek az életét vennék zálogba.”

Képünk illusztráció

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

Bává Meciá 9

 

Bává Meciá 9/1

Aki földet bérel a szomszédjától, ahol aratnia kell, arat, ahol gyomtalanítani kell, gyomtalanít, ahol ezután szántani kell, szánt. Mind ezt a hely szabályai szerint. És ahogy a magot elosztják, ugyanígy osztoznak a szalmán és a tarlóhántáson és ahogy megosztják a bort, így osztoznak a szőlővesszőn és a nádon[1] és mindkét fél osztozik (a jövőben szükséges) nádon.

 

Bává Meciá 9/2

Aki földet bérel a szomszédjától, öntözött földet vagy fákkal benőtt földet, majd a forrás elapad, és a fákat kivágják, nem fizethet a szomszédjának kevesebbet, mint amennyiben megállapodtak.

 

Bává Meciá 9/3

Aki földet bérel a szomszédjától, és a földet ugaron hagyta, felbecsülik, mennyit hozott volna a föld, ha megművelik, és annyit fizet a szomszédjának, mivel ezt írta (a bérleti szerződésben): ha parlagon hagyom a földet, a legjobb hozam ára szerint fizetek.

 

Bává Meciá 9/4

Aki földet bérel a szomszédjától, és nem akarta kapálni a földet, mondván: mit számít, úgyis megkapod tőlem a bérleti díjat. Nem hallgatnak rá, és a tulajdonos mondhatja: holnapra hagyd el a földet, már úgyse terem rajta más, mint gaz.

 

Bává Meciá 9/5

Aki földet bérel a szomszédjától, de a föld nem hoz termést. Ha mégis összegyűlik egy kosárnyi termés, tovább kell művelni. Rabbi Juda azt mondja: miféle mérték az a kosárnyi? Ha annyi a hozam, mint a felhasznált vetőmag, művelje tovább.

 

Bává Meciá 9/6

Aki földet bérel a szomszédjától, de a termést megette a sáska vagy a termés satnya, vagy országszerte rossz volt a termés, levonnak neki a bérleti díjból. Rabbi Juda azt mondja: ha fix bérleti díjban állapodtak meg, nem csökkenhet a bérleti díj.

 

Bává Meciá 9/7

Aki földet bérel a szomszédjától, évi tíz kor gabonatermésért, de gyenge termés volt, kiegészítheti a bérlőnek a saját gabonájából. Ha jó termés volt, nem mondhatja: kiegészítem a piaci (olcsóbb) gabonából. A saját terméséből kell kiegészíteni.

 

Bává Meciá 9/8

Aki földet bérel a szomszédjától, azzal, hogy árpát vessen, nem vethet búzát, de ha búza vetésére bérelt, vethet árpát is. Rábán Simon ben Gámliel azonban megtiltja. Ha valaki azzal bérel földet, hogy gabonafélét vet, nem vethet ott babot. (Ha arra bérelt, hogy babot vessen) vethet búzát is. Rábán Simon Gámliel ezt is megtiltja.

 

Bává Meciá 9/9

Aki földet bérel a szomszédjától, mindössze néhány évre, nem vethet lent, és nem vághat fát (deszkára valót) a szikamor (vadfüge) fából[2]. Ha hét évre bérli a földet, az első évben ültethet lent, és szabad ágakat vágni a szikamor fából is.

 

Bává Meciá 9/10

Aki a szomszédjától földet bérel egy év-hétre[3] hétszáz zuz-ért, a szombatév (a hetedik év) is bele számít a bérletbe. Ha hét évre bérel, ugyanennyi pénzért, a szombatév nem számít bele.

 

Bává Meciá 9/11

Napszámos, aki nappal dolgozik, bérét éjszaka kapja, éjszakai munkás, bérét nappal kapja, aki órabér szerint dolgozik, bérét aznap vagy a következő éjszakáig megkapja. Ha valaki bérmunkás heti, hónap, év, vagy évhét szerint, bérét a bérleti idő lejárta szerint kapja – ha az nappal végződik, nappal, ha éjszaka, a következő nappal vagy éjszakáján.

 

Bává Meciá 9/12

A szabályok: “aznap add meg bérét és ne menjen le fölötte a nap” (MTörv 24, 15) és a “ne hagyd éjjelen át a béresnek munkadíját magadnál reggelig” (Lev 19, 13) alkalmazandók a munkabérre, az állat bérére és az eszközök bérére. Mikor (alkalmazandók)? Mikor a béresnek követelése van. Ha a béresnek nincs panasza, a munkáltató nem vétkes. Ha igazolást kap a boltostól, az alkalmazójától, akkor se vétkeznek, ha még nem kapott bért az alkalmazott. Ha az alkalmazott időn belül esküt tesz, megkapja a bérét, ha lejár az idő már nem esküdhet. Ha van tanú arra, hogy tartoznak neki, megesküszik és megkapja a bérét. Rezidenciával rendelkező (idegenre)[4] érvényes „az nap add meg bérét” szabály, de a ”ne hagyd éjjelen át” nem.

 

Bává Meciá 9/13

Aki szomszédjának kölcsönt ad, nem követelheti az adósság visszafizetését, csak a bíróság engedélyével, és az adós házába se mehet a követeléssel, mivel: “ne menj be a házába, hogy elvedd a zálogját” (MTörv, 10). Ha a kölcsönzőnek két szerszáma volt, az egyiket elveheti, de a másikat vissza kell adnia. Vissza kell adni a párnát éjjelre és az ekét nappalra. Ha a kölcsönző meghal, nem kell visszafizetni az adósságot a rokonainak. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: a kölcsönzőnek elég harminc nap múltán visszafizetni az adósságot, és a zálogot a bíróság engedélyével harminc nap elmúltával eladhatja. Zálogot ne vegyen özvegyasszonytól, akkor se ha gazdag, akkor se ha szegény, mert: “ne vedd zálogba özvegynek ruháját” (MTörv 24, 17). Ha valaki zálogként malomkövet fogad el, vétkezik, mert írva van: Ne vegyenek zálogba malmot, se felső malomkövet (MTörv 24, 6) és itt nem csupán a malomkőről esik szó, hanem ez olyan, mintha valakinek az életét vennék zálogba, (MTörv u.o.).

 

[1] nád: a szőlő feltámasztására használt nád

[2]. szikamor – héb. sikmá

[3] A év-hét  — hasonló egység, mint annak hétszerese, a jubileum. Az év-hét hetedik éve az ún. szombatév

[4]re ún. Ger tosáv

támogatás
Pop up banner

Címkék:Bává Meciá, Misna

[popup][/popup]