Halálosan megfenyegették a müncheni zsidó közösség holokauszt-túlélő vezetőjét
A müncheni rendőrség nyomozást indított, miután életveszélyes fenyegetést kapott Charlotte Knobloch, a bajor főváros zsidó közösségének vezetője. A fenyegetést egy sétatéri padra firkálva fedezte fel egy járókelő.
Charlotte Knobloch
A német média nem közölte a halálos fenyegetés pontos tartalmát, de sajtóértesülések szerint Knobloch neve mellett egy Dávid-csillag és a szász-anhalti tartományi választásokat megnyerő a szélsőjobboldali AfD párt neve is feltűnt. Az incidens miatt a 93 éves közösségi vezető biztonsági okokból lemondta részvételét egy alig három kilométerrel arrébb megrendezett könyvbemutatón.
A fenyegetés közvetlenül az AfD választási térnyerését követően történt, miután a párt Szász-Anhaltban a szavazatok 43,8 százalékát megszerezve 39 parlamenti mandátumhoz jutott, alig elmaradva az abszolút többségtől.
Charlotte Knobloch régóta következetesen fellép a párt ellen, korábban annak betiltását is követelte, illetve már a bajor tartományi parlament 2019-es holokauszt-megemlékezésén felrúgta a politikai tabukat, amikor nyíltan kimondta:
a szervezet a gyűlöletre és a kirekesztésre építi politikáját.
Ludwig Spaenle, a zsidó élet védelméért és az antiszemitizmus elleni harcért felelős bajor kormánybiztos kijelentette, hogy a fenyegetés minden erkölcsi határt átlépett, és súlyos tabudöntésnek nevezte, hogy olyan személyt támadnak, aki a soá után családjával együtt megnyitotta a kaput Németország visszatérése előtt a civilizált világba.
A Münchenben született Knobloch a helyi zsidó újjászületés központi alakja, aki a háború után a korábbi Szovjetunióból érkező zsidó bevándorlók ezreinek integrációját vezette, majd nevéhez fűződött a 2006-ban, 51 millió dollárból felépült zsidó kulturális központ és zsinagóga létrehozása is.
Tízéves korában apja egy bajor kisvárosban élő katolikus nőnél bújtatta el a deportálás elől, ahol törvénytelen gyermekként elkönyvelve sikerült átvészelnie a népirtást, majd a holokausztot szintén túlélő apjával visszatért a szinte teljesen zsidótlanított városba, amelynek 1933-ban még tízezres zsidó lakossága volt.
Az AfD bajorországi szervezete a lapzártáig nem adott ki hivatalos reakciót, és a párt tartományi elnöke sem válaszolt az ügyben intézett sajtómegkeresésre.
