Svéd oktatási miniszter „Svédországban a zsidók helyzete borzasztó”

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Svédország oktatási és integrációs minisztere, a Liberális Párt elnöke, a moszlim családból származó Simona Mohamsson a Dávid-csillagról, valamint Izrael bírálatának és az antiszemitizmusnak az összemosásáról.

Simon Mohamsson a pártelnökök vitáján

Miniszter asszony, Ön nemrég a pártelnökök választási vitáján Dávid-csillagos nyakláncot viselt. Ezt azért tette, hogy vitát kezdeményezzen, vagy „néma” szolidaritási jelzésnek szánta?

A környezetemben élő zsidóktól, valamint azoktól a gyerekektől és szülőktől hallottam személyes beszámolókat, akikkel Svédország-szerte tal álkozom. A svéd zsidók helyzete borzalmas. Félnek attól, hogy nyíltan megmutassák, kik is valójában. A Dávid-csillagot szolidaritásból viseltem azokkal a zsidó gyerekekkel, akik ezt a mai Svédországban nem merik megtenni. Amikor növekszik a zsidók elleni gyűlölet, és baloldaliak szerelmes leveleket írnak a Hamásznak, kötelességemnek érzem, hogy felemeljem a szavam. Számomra magától értetődő, hogy Svédországnak menedékhelynek kellene lennie a zsidók számára. Olyan Svédországot szeretnék, amely összetart, és ahol senkinek sem kell elrejtenie a vallását vagy a származását.

Miért volt ez személyesen fontos Önnek?

Ha valaki olyan háttérrel rendelkezik, mint én, ez különösen fontos. Szüleim köztudottan a Közel-Keletről származnak. Németországban születtem, és nyolcéves koromban költöztem Svédországba. Elsősorban svédnek tartom magam, és elvárom mindenkitől Svédországban – származásától függetlenül –, hogy megértse, hol húzódik a határ a vita és a gyűlölet között.

A családi háttere megkönnyíti, hogy különbséget tegyen egyrészt a közel-keleti konfliktus, másrészt a svédországi helyzet között?

Úgy gondolom, hogy ebből a szempontból szüleim háttere nem játszik szerepet. Sokkal fontosabb, hogy kritikus gondolkodásra neveltek. Tudom, hogy különbséget kell tenni a svédországi zsidó kisebbség és a közel-keleti konfliktus között. Ugyanígy azt is tudom, mikor jogos az izraeli kormány politikájának bírálata, és mikor csap át ez puszta zsidógyűlöletbe.

Hol húzza meg a határt Izrael legitim bírálata és az antiszemitizmus között?

Az összeesküvés-elméletek terjesztése vagy Izrael létezésének megkérdőjelezése már átlépi ezt a határt.

Számított arra, hogy ennyi elutasító, sőt sok esetben kifejezetten rosszindulatú és sértő reakció érkezik?

Itt nem rólam van szó. A svédországi zsidó közösség mindennapjairól van szó. A reakciók éppen a svéd zsidók helyzetét szemléltetik, és ez a helyzet borzalmas. Sokan képtelenek különbséget tenni Izrael politikája, a közel-keleti konfliktusok és a mi svédországi zsidóink között.

Jüdische Allgemeine