A jeruzsálemi zsidó filmfesztivál közönsége üdvözölte így Gárdos Péter filmjét.

Erős nyomás hatására korrigálta már-már humánus nyilatkozatát egy moszlim vallástudós.

A Jordánia fővárosában élő Ali Hassan Al-Halabi két fatvájának (vallási döntésének) lényegét a Times of Israel cikke foglalta össze.

Egy, még februárban közzétett felvételen … Tovább »

A MAZSIHISZ és a hozzá csatlakozó civil szervezetek mindenképpen megtartják a vasárnapra tervezett köztéri hanukai ünnepségüket a székesfehérvári Bartók Béla téren.

Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András ma kiadott közleményében arra kérte a Hóman Bálint … Tovább »

“(Ha) a rablók learatták a (termés) felét, aztán ő (a gazda) a másik felét, szegletet ad az általa learatott termés után.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

Úgy tűnik, eredményre juthat a honi és nemzetközi tiltakozás: a Klubrádió úgy értesült, hogy a székesfehérvári polgármester arra kérte a Hóman Bálint Alapítványt, hogy álljon el a szoborállítási tervétől. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott: Székesfehérvár Önkormányzata most az ország és a város érdekeit szem előtt tartva arra kéri a Hóman Bálint Alapítványt, hogy gondolja át a szobor felállítását.

Hanukai gyertyagyújtás a tervezett Hóman-szobor helyén.

A Székesfehérvári Zsidó Hitközség és a Mazsihisz december 13-án vasárnap, 16:00 órai kezdettel hanukai ünnepséget szervez Székesfehérvárra, arra a Bartók Béla térre, ahol Hóman Bálintnak kívánnak emlékszobrot felállítani.

Mindezt … Tovább »

Zsidóként arra tanították szülei, álljon ki minden támadás ellen, és nem is tesz másképp.

Immár 25 éve vezeti a Szombat szerkesztőségét Szántó T. Gábor, akivel a lapról, a szuverén vélemények fontosságáról és áráról is beszélgettünk.

Az Izraeli filmhét vendége volt Eran Riklis, az egyik legismertebb izraeli filmrendező, akinek „Táncoló arabok” c. filmjét láthatta a magyar közönség.

Mostani filmjének és több korábbinak is izraeli arabok a főszereplői. Valójában őket araboknak vagy palesztinoknak kell … Tovább »

Bár Magyarországon a terrorcselekmények elkövetésének nincs hagyománya, és a szűkebb értelemben vett terrorszervezet ritkaságszámba megy, a társadalomban meglehetősen erős az erőszakos potenciál, illetve a terror mint politikai eszköz elfogadottsága is. A terrorizmusra a hazai válaszadók 12 százaléka gondol úgy, mint a politikai véleménykifejezés egyik lehetséges eszközére.

Idén 18. alkalommal rendezi meg a Nyugati téren a hanukai gyertyagyújtást az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. A fény ünnepe, a szabadságharcos Makkabeusokra emlékezés időszaka, akik i.e. 165-ben győzelmet arattak a szír-görög megszállók felett.

Dés Andrással beszélget Ayhan Gökhan

Legendák, szokások, furcsaságok

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

Hazánkban immáron tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük a Hanukát nyilvánosan.

Klezmer-Hanuka-Jótékonyság – Mert segíteni jó!

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. A kormányfő ma reggeli rádiós interjújában sem felejtette el megemlíteni Soros Györgyöt: Azt is mondta, hogy “Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont “nemzetek nélkül nincs Európa” – fogalmazott.
Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, “nem koldulhatunk biztonságot” – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.

Kanada kormányával és egyes ottani szervezetekkel – különösen a magyar gyökerű zsidó közösségekkel – tárgyalt a kulturális együttműködés elmélyítéséről az elmúlt hat napban öt városban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Részlet Sayed Kashua – angolul Second Person Singular címen megjelent regényéből.