Kaleidoszkóp Tér – melyben a világhírű magyar–zsidó teljesítményekkel ismerkedhet meg a látogató.

Szerzőnk elképzelése szerint a Sorsok háza egészen új funkciót kapna: a magyar zsidó kulturális és tudományos eredményeket, alkotókat bemutató intézmény lenne, a művészetek … Tovább »

Egyik évszázadtól a másikig, Budapest és Párizs között

Falus Balla Éva és Eva Faloux kiállítása

Éva és Éva. Egy animációs filmrendező és bábművész nagymama, valamint festőművész unokája. Soha nem találkoztak, mégis ugyanaz az alkotó lendület köti össze … Tovább »

Szilágyi-Gál Mihály (ELTE, docens) interjúja Ossi Horovitz kolozsvári Talmud Tóra oktatóval és kémia-fizika professzorral. Ossi Horovitz: 1945. augusztus 20-án született Csernivciban. 1978-tól vegyész-fizikusként tanított és kutatott a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, ahonnan … Tovább »

Száz évvel ezelőtt, 1926. augusztus 26-án született Kroó György Széchenyi-díjas zenetörténész, kritikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára.

Apai ágon híres magyar haszid családok leszármazottja volt; nagyapja, a Munkácson született Kroó Juda kereskedő a Hartstein … Tovább »

130 éve született Ruzicskay György festőművész, a Világ Igaza.

A Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetettje a 20. századi magyar modernizmus egyik egyedi alakja, aki önmagát az élet és a mozgás festőjeként … Tovább »

Spiró György regényei

Az ebben az évben 80. születésnapját ünneplő Spiró György évtizedek óta fontos alakja a magyar kortárs irodalomnak, miközben nem tartozik egyetlen csoporthoz, trendhez sem, s teljesen szuverén életművet mondhat a magáénak. Emellett mintha két különálló … Tovább »

Pablo Picasso Szalay Lajos magyar grafikus munkásságáról az alábbi kijelentést tette: „Ha két grafikus neve marad fenn az utókornak a huszadik századból, a másik én leszek, ha csak egy, az Szalay Lajos lesz.”

Szalay Lajos (1909–1995) a 20. századi magyar rajzművészet egyik … Tovább »

Vajda Júlia több mint harminc éve kötelezte el magát a narratív interjú módszerével. A zsidó fiatalokkal készített interjúkat feldolgozó első kötete Kovács Éva szociológussal 2002-ben jelent meg Mutatkozások címmel. A háború utáni magyar zsidóság, a kissé mesterségesen generációkra … Tovább »

„Tengerhez magyar, el a tengerhez! Nekünk Fiuméhoz vasút kell!!” Kossuth Lajos 1846-ban a Hetilap (ez volt az újság címe) hasábjain hívott fel, hogy Magyarország építsen ki közvetlen kereskedelmi utat a tengerhez.

Dr. Fried Ilona ELTE professor emerita.

Kutatási területe főként … Tovább »

Kemény György nemzetközi sikereket elért innovatív, kísérletező művész, aki a gulyáskommunizmus idején lendületesen importálta a nyugati hangulatot kelet-európai környezetbe. A Városháza Új Galériája boltíves termeiben légies kiállítás őriz valamit a hajdani plakátok borította … Tovább »

Amikor megnéztem a videót a Parlamentben a cigány himnuszt éneklő sükösdi gyerekekről, mélyről jövő zokogás tört ki belőlem.

Az elkövetkező órában körülbelül negyvenszer néztem meg a felvételt, és folyamatosan sírtam. Nem tudtam abbahagyni.

A férjem, aki szintén … Tovább »

A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »

Bródy János, barátainak, rajongóinak Tini, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, szövegíró, zeneszerző, az Illés, majd a Fonográf együttes tagja ma, április 5-én ünnepli 80. születésnapját.

Budapesten született Bródy András matematikus-közgazdász, egykori munkaszolgálatos … Tovább »

Csupán öt hónappal azután, hogy 1795-ben báró Orczy József megvásárolta az Országúton álló egyik pesti háza melletti Angol Királynőhöz címzett fogadót, szerződést kötött a pesti zsidókkal egy zsinagóga kialakítására. Az Orczy-házbeli zsidóság 141 éves története kezdődött … Tovább »

Márton Áron (1896-1980) erdélyi püspök születésének 130. évfordulója alkalmából – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára – a román képviselőház Márton Áron-emlékévvé nyilvánította a 2026-os évet. A püspök 1944 májusában Kolozsvárott nyilvánosan … Tovább »

Egyszer volt, hol nem volt, élt Bonyhádon egy szegény ember. Amolyan ezermester féle. Barátságos, mosolygós, nem sok szavú, szegénynek lenni pedig megszokta régről és nem is volt különös, hiszen akkor ,az 1940-es évek végén mindenki szegény volt körülötte. Mindenki ismerte a kisvárosban … Tovább »

A rendszerváltás után az akkor már országosan ismert, tekintélyes, országos hatáskörű rabbinikus tisztséget viselő Schweitzer József előtt megnyílhatott volna a politikai szereplés lehetősége, ha az új alkotmányos rendben talán nem is olyan módon, mint a korábbi időkben egy-két … Tovább »

Féléves súlyos betegség után, 62 éves korában elhunyt Dr. Schweitzer Gábor egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének oktatója.

Az ELTE Állam és Jogtudományi Karán … Tovább »

Schweitzer József a Csákyban – és az ország színe előtt
“Schweitzer Ági emlékének”

Csákyt írok, jóllehet az utca neve ma Hegedűs Gyula utca, és az itt lévő, egy bérház udvarába bújtatott zsinagóga is a címtárakban, hivatalosan Hegedűs. Az utcanévben gr. Csáky Albin … Tovább »

2026. január 30-án pénteken 15.00-18.00 és 31-én szombat, 14:00–18:00 között konferencia a CEU-n

Január 30-án pénteken:

15.00-tól történészeké a pódium. A II. világháborúban a keleti hadszíntérre küldött 2. magyar hadseregről és a munkaszolgálatról Romsics Ignác, … Tovább »