Összesen 695 találat (341 - 360) : Vá-.
A Talmud nem csak nőknek című, havonta jelentkező előadássorozat ezúttal a zsidó démonológia világába ígért betekintést.
Noha a Tóra, és általában a zsidóság kapcsán ritkán gondolunk démonokra, a téma ennek ellenére – vagy éppen ezért – rendkívül népszerűnek bizonyult, … Tovább »
Egy nappal azután, hogy Marilyn Wenniget meginterjúvolták a kettes csatorna éjszakai show-jában, megkérdezte szüleit, hogy tetszett nekik a műsor. „Jól meghíztál,” mondták.
Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.
A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.
Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre.
Lehet-e egy arab zsidó?
Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.
A Balassi Intézet – New York-i Magyar Kulturális Központ szervezésében 585.000 m2 címmel nyílik a budapesti Zsidónegyed múltját és jelenét bemutató multimédia kiállítás 2016. április 7-én, a régi manhattani zsidónegyedben található WhiteBox Művészeti Központban. A tárlat a … Tovább »
Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.
A Vasvári Pál utcai zsinagóga státusza kapcsán kirobbant vita intő jel.
Párkeresés, érvényesülés, női hősök, divat… Az első női rabbi egy ortodox zsinagógában, Rotschild Klára legendái, interjú az Üvegplafon sorozat ötletgazdáival: Gát Annával és Réz Annával, pszichológiáról Hidas Judittal, menekültügyről dr. Mogyorós Judittal, képzőművészetről Zvolszky Zitával, Jablonczay Tímea Palotai Boris műveiről, Déri Szilvia és Fenákel Judit tárcái.
Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.
Ötkarikás múlt – Helsinki, 1952
Mindenki azt jósolta, hogy a tél megállítja, vagy legalább jelentősen lelassítja a menekültek áradatát. Nem így történt. A hideg és a rossz idő ellenére a görög szigetekről naponta több ezer menekült érkezik Athén kikötőjébe, Pireuszba, míg a makedón-görög határon csak … Tovább »
A román külügyminisztérium “furcsának és sajnálatosnak” tartja, hogy Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő a második világháború történetének meghamisításával és történelmi felelősségének bagatellizálásával vádolta Romániát – derült ki tárca pénteken közzétett reagálásából.
A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »
Néhány fontosabb esemény az elmúlt évből.
A holokauszt és a családom csoport tagjainak bejegyzéseiből jelent meg válogatás.
Pénteken este tel-avivi otthonában váratlanul elhunyt Joszi Szárid politikus, író, újságíró.
Halálát szívroham okozta. 75 évet élt.
Rehovoton született 1940-ben. Katonai szolgálatát a páncélosoknál töltötte le, újságírói pályáját katonai tudósítóként kezdte.
Politikusként … Tovább »
Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.
A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.