Jogszabályba ütköző, a szakmai és etikai normákkal ellentétes intézkedéseivel folyamatosan veszélyezteti a Páva utcai emlékközpont működését – állítja Haraszti György kuratóriumi elnökről Szécsényi András, az intézmény gyűjteményének tíz év után elbocsátott vezetője.

Szerinte a kuratóriumi elnök minősíthetetlen stílusban beszél a munkatársakkal, az épületben egyenesen a „terror légköre” uralkodik.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

A kibeszéletlen, eltemetett történelmi emlékezet feldolgozására tesz kísérletet a Gólem Színház Lefitymálva c. előadásával az ország 12 településén, a „Jön a Gólem” programsorozat keretében. 

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

A város fejlődésében évszázadokon át jelentős szerepet játszó magyar zsidó közösség áldozatai előtt tisztelgett a lendvai zsinagógában Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a magyar Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) delegációvezetője, … Tovább »

Már nincsenek palánkok a józsefvárosi Sorsok Háza körül. Az építkezés befejeződött, de azt, hogy mikor nyílik meg az új emlékközpont, még mindig nem lehet tudni.

Több száz civil szervezet, alapítvány és magánszemély nyert összesen 1.8 milliárd forint kormányzati támogatást a Civil Alaptól a magyar holokauszt emlékév alkalmából kiírt pályázaton tavaly. A nagyobb összeget elnyert pályázatok közül néztünk meg közelebbről tízet. Közülük egy visszaadta a támogatást, négyen halasztást kértek, egy projekt gazdáját pedig nem sikerült elérnünk. Öt pályázó viszont, saját beszámolója szerint, megvalósította vállalását. Közülük hármat (egy honlapot, egy komplex drámapedagógiai workshopot és egy folyóiratot) bárki megtekinthet.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

A Miniszterelnökség vizsgálatot kezdeményezett annak feltárására, hogy jogi és gazdasági értelemben szabályosan működik-e a Páva utcai holokauszt-emlékközpont – írtuk múlt szombaton. Cikkünk az intézményt működtető közalapítvány tegnapi kuratóriumi ülésén is téma volt.

A három Gábor lány csodaszép volt.   Az a pletyka járta, hogy amikor Vilmos papa nyitott autójába ültette őket, és végighajtott az Andrássy úton – leállt a forgalom.   

Közel két évig tartó munka- és tárgyalássorozat eredményeképpen korrigálták az új Nemzeti Alaptanterv zsidóságot érintő részeit.

Csemer Boglárka “Boggie”, A Dal 2015-ös győztese, az Eurovíziós Dalfesztivál hazai indulója közleményben reagált a pár nappal ezelőtti hírre, miszerint Izrael állam budapesti nagykövete nehezményezte a magyar dal körítését.

„Az elmúlt napokban olyan cikkek láttak napvilágot … Tovább »

Mindenki tudja, hogy Gáza emlegetésekor Izraelről van szó”
– mondja Ilan Mor izraeli nagykövet a Mandinernek Csemer Boglárka eurovíziós dalával, a Wars For Nothing-gal kapcsolatban. A nagykövet nemrég az MTVA-hoz fordult a háborúellenes dal vetítésében látható, Gázát emlegető … Tovább »

A Hava Nagila egyedi feldolgozásával készített Párizsban videoklipet Gad Elbaz, izraeli énekes.

Az életünket kitöltő szakadatlan evésről és szűnni nem akaró éhségről szól a Gólem Színház interaktív tájelőadása, a Szakácskönyv a túlélésért, amely Czingel Szilvia azonos című könyve alapján került színpadra. Élettörténet és receptgyűjtemény – a holokauszt e különös és hátborzongató lelete – elevenedik meg a Kőleves Vendéglő emeletén, amely az előadás idejére Hédi néni nappalijává formálódott. Borgula András és Németh Virág az eredeti történetet – esszenciális módon – összesűrítette.

Kis túlzással egy modern-kori Rómeó-Júlia történetre bukkantunk a VII. kerületi Damjanich utcában. Egy budapesti, vallásos zsidó családból származó hölgy egy pusztaszabolcsi katolikus férfiban találta meg a nagy ő-t, s 1959-ben össze is házasodtak. Majd elsőszülött lányuk szűk harminc múlva egy marokkói matematika professzort választott párjának. S hogy teljes legyen a multikulturalitás: egy párizsi egyetemi kollégiumban ismerkedtek meg, éltek Casablancában is együtt, de 24 éve már Budapesten laknak. A Berkesi család sava-borsát a kulturális különbségek adják, az elfogadás és a tolerancia náluk teljesen magától értetődik.

Ez a választás úgy kellett az izraeli társadalomnak, mint vágtázó tevének a sivatagi vihar – amúgy sem egyszerű az élet az állandó hajsza közepette, most még ez a cirkusz is!

Tavaly december elején a 2015-ös költségvetési  vita során egyértelművé vált, hogy a pénzügyminiszter, … Tovább »