Összesen 790 találat (421 - 440) : Vá-.
70 éve akasztották fel Dov Grünert.
Mikor John Denley nyomozót, a Petach Tikva-i brit rendőrőrs vezetőjét 1946. április 21-én telefonon értesítették, hogy támadás érte az őrsöt, egyetlen gondolat járt a fejében: felesége és két gyermeke éppen az őrsön lévő szolgálati … Tovább »
Izraeli tudósok pontosan meghatározták egy bibliai csata időpontját.
Izraeli tudósok a legkorszerűbb csillagászati eszközök segítségével napra, sőt percre pontosan meghatározták a héber törzsek izraeli honfoglalása egyik több mint háromezer évvel ezelőtti csatájának dátumát … Tovább »
Harmadízben találkozott Heisler András, a Mazsihisz elnöke a zsidó média[1] képviselőivel, kötetlen eszmecserén.
A hanukia formai fejlődése
A hanuka poszt-biblikus ünnep, azaz nem szerepel a Tanakh egyik könyvében sem. Mégis, mind a Makabeusok, mind Judit könyve, melyek a hanuka történeteit mesélik el, széles körben ismertek. Tartalmilag sokkal ismertebbek, mint a zarándokünnepek tekercsei, … Tovább »
Balla Zsófia hét év után jelentkezik új verseskötettel.
A Más ünnepekben az elmúlt időszaknak mintegy keresztmetszetét nyújtja: könyve sűrítés – mondhatnánk: egy konokul csak a lényegre összpontosító költői figyelem eredménye. A szerző nem külsődleges márkajelzetéhez … Tovább »
A koncepció még nem készült el, de abban a formában már nem is időszerű. Így lehetne jellemezni a Mazsihisz nagyszabású projektjét, az Együttélés Háza nevű kiállítás-tervezetet.
“Rabbi Simon azt mondja: Nem olajozhatja magát a második tized olajával Jeruzsálemben. A bölcsek megengedik.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra … Tovább »
A Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944 című könyvéről beszélget Ungváry Krisztián történésszel Várnai Pál
Könyvében hivatkozik Timothy Snyder alapos kutatására[1], valamint említi Krausz Tamást is, aki szintén könyvet írt a megszállásról[2], főleg … Tovább »
Németországban hétfőn elkezdődött a reformáció kezdetének tiszteletére szervezett emlékév, amely Luther Márton német szerzetes egyházi megújulást követelő tézisei 1517. október 31-i meghirdetésének 500. évfordulójáig tart. A rendezvénysorozatot Joachim Gauck államfő nyitotta … Tovább »
A haladó (neológ) zsidóság szellemi útkeresése az 1920-as, 1930-as években és napjainkban.
Irina Bokova, az UNESCO igazgatója kijelentette, hogy Jeruzsálem zsidók, keresztények és moszlimok számára egyaránt fontos, így – közvetve – kifejezte egyet nem értését a közgyűlés határozatával, mely a város zsidó szent helyeit csak arab nevükön említi, mintha azoknak … Tovább »
2016. január 27-én a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont
a Schweitzer József-emlékkonferenciának.
A konferencia egyszerre volt megemlékezés és tudományos esemény, egyúttal újabb lehetõség a vallásközi párbeszédre. Ugyanakkor az eseménynek – részben talán sans savoir, … Tovább »
A francia börtönök lakóinak lassan a 60 százaláka muszlim, így az oda kerülő terroristák gyakran válnak a bentlakók szellemi vezetőivé.
Nem először járt Pesten a Beer Seva-i színház, mely ezúttal Hana Azoulay-Hasfari Slichot című darabját hozta el Shmuel Hasfari rendezésében az Átrium Színházba a Zsidó Művészeti Napok keretében. Egy eltűnt marokkói zsidó anya és őt kereső négy lánya történetét láttuk Netivotból, … Tovább »
A Szombat szerzőivel is találkozhatnak a Zsidó Művészeti Napokon 2016. május 29-én vasárnap a Central Passage-ban és a Gödör Klubban (Király utca 8-10.), ahol a dedikálások mellett pódiumbeszélgetéseket is rendeznek.
A Talmud nem csak nőknek című, havonta jelentkező előadássorozat ezúttal a zsidó démonológia világába ígért betekintést.
Noha a Tóra, és általában a zsidóság kapcsán ritkán gondolunk démonokra, a téma ennek ellenére – vagy éppen ezért – rendkívül népszerűnek bizonyult, … Tovább »
Egy nappal azután, hogy Marilyn Wenniget meginterjúvolták a kettes csatorna éjszakai show-jában, megkérdezte szüleit, hogy tetszett nekik a műsor. „Jól meghíztál,” mondták.
Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.
A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.
Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre.
Lehet-e egy arab zsidó?