Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

Gulyás Márton tiltakozó akciója nem maradt válasz nélkül. Vigyázat, videó!

Jogerős határozat született arról, hogy Hegedűs Loránt 2013. november 3-án a Szabadság téri Horthy-szobor-avatás kapcsán tartott istentiszteleten tartott prédikációjával megsértette a Magyarországi Református Egyház törvényeit. A rajongói által egyenesen a Nemzet Lelkészének titulált lelkipásztor tehát nem a szobor felállításával szegte meg az egyházi szabályokat, hanem alapvető lelkipásztori kötelességei ellen vétett és ezért írásbeli megrovásban részesítették. Botrányok hosszú sora után ez az első eset, hogy a református egyház elmarasztalta az egykori MIÉP-es országgyűlési képviselőt.

Izraelben körözést adott ki a rendőrség azok ellen, akik részt vettek egy eritreai bevándorló meglincselésében. A fiatalembert terroristának nézték egy vasárnapi merénylet helyszínén, a biztonságiak rálőttek, majd többen belerúgtak és székeket vágtak hozzá.

“Forró drótot” létesített egymással az orosz és az izraeli vezérkar, hogy kölcsönösen figyelmeztessék egymás légierejét a szíriai légtérben tervezett bevetésekről, s így elkerüljék az esetleges incidenseket – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

Geológusok számítása szerint a Golán-fennsík palamezeje több milliárd hordónyi olajnak megfelelő palaolajat rejt – kérdés azonban, hogy Izrael ki tudja-e aknázni azt? Ha igen, akkor a zsidó állam évekig önellátóvá válik olajban.

Az Afek Oil and Gas – az amerikai Genie Energy … Tovább »

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

„Mint folyó mentén a kertek” – Mózes 4. könyvéből vett idézettel világítja meg a kötet néprajzos és építész szerzője kutatási tárgyát: a zsidók harmadik betelepedési hullámát és migrációját a mai Északkelet-Magyarországon.

“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”

A több mint ötszáz éves múltra visszatekintő törökországi zsidó közösségnek egyaránt osztályrésze a harmonikus együttélés és a durva antiszemitizmus.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Ukrán nacionalisták szétverték azokat a sátrakat, amiket haszid zsidók állítottak Umanban, a Ros Hásáná alkalmából ezrével érkező zarándokoknak. A rendőrség nem avatkozott közbe, hatalmas a kár.

Irán a saját szakértőivel és felszerelésével végeztetheti majd el a parcsini nukleáris létesítmény ellenőrzését,

amelyet korábban állítólag nukleáris fegyverek fejlesztésére használt egy, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) megkötött titkos külön megállapodás … Tovább »

Martine Gozlan, Szenes Hanna életrajzának szerzője.

A településnek már a középkorban volt zsidó lakossága, zsinagógájuk pedig valószínűsíthetően az 1820-as években épült meg. Később, az 1880-es években előépítményt is kapott, ekkoriban készülhetett el belső festése. A II. világháborút követően többé már nem szolgált … Tovább »

A Raoul Wallenberg Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta Günter Demnig képzőművészt, a botlatókövek alkotóját.

1971. február 11-én érkeztünk az országba, és nagyon rövid idő után Beer Séván landoltunk,

A Népszabadság értesülései szerint lemondott posztjáról Haraszti György, a Páva utcai holokauszt-emlékközpontot működtető közalapítvány kuratóriumi elnöke. A Miniszterelnökségen megerősítették az információt.

A „Klára virágos ruhája” egy nácik által bordélyba kényszerített kamaszlány története. A könyv szerzője, Shiri Zsuzsa, mint mondotta, egy megvetett foglalkozás művelői iránt akart empátiát ébreszteni.