Hava Pinhas-Cohen költő, irodalom- és művészettörténet tanár, a Kisufim nemzetközi zsidó írótalálkozó állandó szervezője 1955-ben született Izraelben. Szülei bulgáriai születésű holokauszttúlélők voltak. 

1989 óta szerkesztette a Dimui című izraeli és egyetemes … Tovább »

Hiányos fejezetek a vajdasági zsidóság irodalmából

Jelen cikkünk ízelítőt ad a Vajdaság területén született és alkotó zsidó származású írók, költők életművéből. A válogatás önkényes, hiszen jóval nagyobb számban voltak jelen napilapok szerkesztőségében, almanachok … Tovább »

Szántó T. Gábor új kötetében mely a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Scolar Kiadó gondozásában, esszéit és tanulmányait adja közre a modern zsidó irodalom létformáiról.

Részletet közlünk a kötetből, melyet a szerző, lapunk főszerkesztője a Könyvfesztiválon … Tovább »

A Mi Hazánk szélsőjobboldali párt november 16-án, a Bartók Béla úton fáklyás felvonulással emlékezett volna meg Horthy Miklós budapesti belovagolásáról. Ámde…

„Az idei évben, november 16-án a korábbi évek Horthyt éltető, Mi Hazánk által szervezett fáklyás felvonulásai … Tovább »

Hogyan ért véget a holokauszt? A történelemtankönyvekben – és talán a köztudatban is – a felszabadítással, hazatéréssel. A történész azonban tovább kíséri a túlélőket az útjukon, hiszen a holokauszt olyan megrázkódtatást jelentett, amely sok szempontból kihatott a további … Tovább »

„A második világháború befejezését követően a túlélők 1945 augusztusában gyűltek össze, hogy újra megalakítsák a hitközséget – mesélte Paszternák András, a Komáromi Zsidó Hitközség koordinátora. 

„Elnöknek Fleischmann Jenő kereskedőt választották, a kis közösség … Tovább »

Meglátok egy helyet, nagy ablakai mögött fiatalok teát isznak, és valami titokzatos játékot játszanak. Arcuk komoly, elgondolkodó. Egy lány észreveszi, hogy bebámulok, kedvesen rám mosolyog. Ide bemegyek. A lányt Jane-nek hívják és amerikai, mint majdnem mindenki itt. Az asztaloknál … Tovább »

Bonyhádon április 24-én, vasárnap, hivatalos holokauszt megemlékezés keretében botlatókövek elhelyezésére került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére. Bonyhád alpolgármestere, Szabó Tibor hangsúlyozta: „a deportálás során Bonyhád teljes lakosságának … Tovább »

Hogyan született meg a honlap, amely összegyűjti és bővíteni igyekszik a magyar holokauszt „fotóarchívumát”? Miért maradt fenn meglehetősen kevés kép a holokausztról? Miért mosolyognak ránk munkaszolgálatosok keretlegényekkel közösen a képeken, és hol vannak a névtelen elkövetők? … Tovább »

A STMEGI nevű, orosz nyelvű zsidó internetes tévécsatorna naponta jelentkezik krónikával a youtube-on. Általában az izraeli és oroszországi COVID helyzet ismertetésével kezdik, utána a legfontosabb politikai eseményekről adnak tájékoztatást. Naponta több tízezren nézik az adást … Tovább »

Az utóbbi években megjelent néhány regény kapcsán érdemes megvizsgálni, hogyan látja a kortárs magyar irodalom – nem pusztán a kortárs, hanem kifejezetten a mai – a zsidóságot, mint irodalmi témát.

Az alábbiakban öt regény valamiképpen közösnek látható terrénumán … Tovább »

Macedón-bolgár emlékezetpolitikai mérkőzés a Holokauszt ürügyén

Vájkálás régi sebekben

Háborús/sport – e besorolás áll a 2012-es, Harmadik félidő című macedón film címe alatt, bár a nemzeti-romantikus/holokauszt sem állt volna távol az szerzői szándéktól… A … Tovább »

Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.

Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »

Nem az egész, hanem a részletek könyve Nádas Péter monumentális memoárja, a Világló részletek, melynek alcíme is beszédes: Emléklapok egy elbeszélő életéből.

Mindkét cím hangsúlyozza, hogy a vállalkozás nem az egészet célozza, hanem magától értetődőnek tekinti a töredékességet. … Tovább »

A váradi korzón a közkórháztól a Bémer térig örvénylett a tömeg. Az emberek nyugtalanul, félhangon pusmogtak. Szemünk láttára pattant szét a védett kisvárosi lét illúziójának buborékja. Mindenki ugyanarról beszélt: – Hitler Bécsben visszaadta Észak-Erdélyt Magyarországnak.

– … Tovább »

Krassó Sándor, egykori pécsi zsidó cserkész visszaemlékezése. 

Az emlékezethez, mint egy mozaikképhez a kisebb és nagyobb kődarabok, mindannyiunk története hozzájárul, ha a legkisebb színes üveg vagy kavics hiányzik a kép nem teljes, nem komplex egész. A magyar zsidó cserkészet … Tovább »

Novák Attila történész Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per című kötetének online bemutatóját, e hét csütörtökön 17.00-kor tartják. A kötet a Rákosi-korszak egyik utolsó politikai perét, az 1953-as budapesti cionista pert elemzi és mutatja be.

Novák … Tovább »

Tanácsköztársaság, 1919 – A “zsidóuralom” legendája.

Részlet a szerző Rosszfiúk világforradalma – Az 1919-es magyar Tanácsköztársaság története című könyvéből, mely a Jaffa Kiadónál jelent meg:

A harsány „konjunktúrakommunistává” lett Bokányi nem volt zsidó, … Tovább »

Nemcsak a meggyilkolt áldozatokról, hanem a megannyi szenvedést átélt túlélőkről is szót kell ejtenünk.

Hetvenhét év telt el a magyarországi, köztük az észak-erdélyi zsidók deportálása óta. A régiót 1944. májusában és júniusában elhagyó deportáló vonatok végállomása … Tovább »

Az apai nagyapa, Kulka Miksa nagyon vallásos ember, a zsidó hitközség vezetőségi tagja (gondnoka) volt. A család őrizte a zsidó hagyományokat, megtartotta a sabbatot (szombatot), ami nemcsak a megnyugvás, a pihenés, hanem a tanulás napja is. Arra emlékeztet, hogy az embernek lelki táplálékra … Tovább »