Magyarország a bezárt ablakok, elhúzott függönyök országa volt

„És akkor becsukták az ablakokat” címmel e héten nyílt meg a helyi zsidóság történetét és tragédiáját bemutató tárlat a váci levéltár szervezésében a Madách Imre Művelődési Központban. A Gyarmati György professzor által megnyitott kiállítás-megnyitón Matkovich Ilona polgármesteren kívül beszédet mondott Heisler András, a Mazsihisz volt elnöke, az Európai Zsidó Kongresszus alelnöke és Radnóti Zoltán főrabbi, az OR-ZSE mb. tanszékvezetője. 

A Mazsihisz.hu tudósítása szerint a váci művelődési központban nagy érdeklődés kísérte az „És akkor becsukták az ablakokat” című tárlat megnyitóját, amelyet a váci zsidóság elhurcolásának 79. évfordulójára emlékezve állított össze a váci levéltár vezetője,  Horváth M. Ferenc, aki kurátorként jegyzi a kiállítást.

Vácon a zsidó hitközség több mint 150 éves múltra tekint vissza: a ma is fennálló zsinagógát adományokból kezdték építeni 1861-ben, majd 1864-ben avatták fel. A holokauszt alatt a zsinagóga a gettó része lett, a zsidó lakosok deportálása után a hatóságok munkaszolgálatosokkal verették szét a belső berendezését és elégették.

A gettóba kényszerített emberek bútorok, ingóságai megsemmisültek, vagy nem zsidó helyi lakosok tulajdonába kerültek, mivel – más településekhez hasonlóan – Vácott is „szabad rablás” folyt a zsidóság kifosztására. A városból mintegy 1800 zsidót deportáltak és gyilkoltak meg.

Ez a kiheverhetetlen tragédia ma is megrendíti azokat, akik tudják, hogy Vác kulturális és gazdasági élete milyen sokat köszönhetett a helyi zsidóságnak. Nem csoda, hogy Matkovich Ilona polgármester a könnyeivel küszködve mondott beszédet.

A megnyitón szólt az egybegyűltekhez Heisler András, a Mazsihisz volt elnöke, az Európai Zsidó Kongresszus alelnöke, aki föltette a már többször elhangzott kérdést: Magyarországon vajon miért lehetett ellenállás nélkül bevagonírozni 440 ezer zsidót.

– Miért nem volt nálunk is ellenállás, lázadás vagy felkelés? – kérdezte Heisler András. – S mi magyarázza a deportálás hihetetlen sebességét? A deportálásokat megelőző huszonöt év nyílt antiszemita politikája, a Horthy Miklós nevével fémjelzett korszak, a huszonöt év uszítás. Eleinte nem volt fizikai, csak egyre súlyosabb nyelvi atrocitás, s aztán 1938 és 1945 között 21 törvény, 367 miniszteri rendelet született közösségünk tagjai ellen.

Heisler András hozzátette: „a túlélőktől tudjuk, hogy a magyar zsidók csak elvétve tapasztaltak szolidaritást, még ritkábban segítséget, hiszen a társadalom többségét a közöny jellemezte. Ezért nagyon találó a tárlat címe, hiszen a vészkorszakban Magyarország a bezáródó ablakok, a szemérmesen elhúzott függönyök országa volt. Ez a személyes emléke az édesanyámnak is, aki többször mesélt erről a közönyről, ezekről a bezárut ablakokról”.

Mint fogalmazott: „fontos nekünk, zsidóknak, hogy soha ne ismétlődhessen meg a múlt, hogy amikor mások életét kellene menteni, akkor ne húzzák el a függönyöket, ne záródjanak be újra az ablakok”.

Teljes cikk