Összesen 200 találat (181 - 200) : VÁGÓ MIKLÓS.
Az „aranyvonat”
A MAGYARORSZÁGI zsidóság 1944-ben elkezdődött és a kommunista diktatúra idején befejeződött kirablásának legismertebb ténye az úgynevezett „aranyvonat” története.
A német megszállók kiszolgálására alakult Sztójay-kormány 1944 áprilisában rendeletet … Tovább »
„MENTENI, MAGYARÁZNI nem tudjuk, ami történt, de bevallani, elmondani igen. S e nemzedéknek ez lesz a feladata.” Márai Sándor 1943 44-ben írt Naplójának e szavai fogadták a látogatót a magyarországi holocaust emlék- kiállításán a budai várban. A kiállítás – fél év nyitva tartás … Tovább »
Az elmaradt német jóvátétel kérdőjelei
A Holocaustot túlélt magyarországi zsidóság nagyobbik része a háború utáni, majd 1956-ot követő években elhagyta szülőföldjét, jelentős számban az amerikai kontinensre, többségük pedig Izraelbe vándorolt ki. Ma Magyarországon … Tovább »
A munkaszolgálatosok történetének két, viszonylag kellően feltárt és ismert, szomorú és tragikus korszaka volt. Az első periódusba az 1942 nyarán behívott – többnyire SAS behívóval – és a második magyar hadseregbe beosztott, Ukrajnába hurcolt mintegy 50 000 zsidó munkaszolgálatos … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
(6) Vészkorszak, II
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »
A történelmet nem lehet a történelemmel magyarázni, s a történelmi emlékezet sem magyarázza meg a történelmet. Különösen nem azt, ami alig ötven évvel ezelőtt történt, ami – végső fokon – jelenkor. A „jelenkor” értelmezésem szerint azt jelenti, hogy „jelen van”.
Európának … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
Hihetetlen, de mifelénk az utóbbi ötven évben betiltották a halált. Na, nem a tényét. De a hírét.
Te is, fiam, Brutus mondta állítólag Ceasar március idusán a Capitolium előtt, majd belehalt a tőrdöfésbe. Ha ez megtörténhetett, akkor minden lehetséges, kommentálta az udvaronc … Tovább »
Koltai Róberttel beszélget Götz Eszter
Az utóbbi évek talán legnagyobb magyar mozisikere Koltai Róbertnak ez év elején bemutatott filmje, a Sose halunk meg. A történet alapja a színészből lett rendező „privát” sztorija a vándor vállfaárus nagybácsiról, az élet elviseléséről … Tovább »
Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »
Antiszemita atrocitások 1956-ban
Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »
A keramikusok istenkísértők, hisz ahogy az öreg szakállas ők is a lábbal taposott földből formáznak életet. A kerámiaszobor kicsit a Föld őstörténetét is magában foglalja: nagy hőfokon ölti fel végleges alakját, s aztán lehűlt mivoltában is kisugároz valamit kemencei őskorából. … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
Beszélgetés Benedek Miklóssal
Benedek Miklós, a nemrégiben elhunyt újságíró régi, miskolci ismerősöm, kedves barátom volt. Utoljára az 1944 karácsonyáról készülő kötetemmel kapcsolatban kérdezgettem.
– 1943-ban a tényleges sorkatonai szolgálat helyett vonultam be Hangonyba, … Tovább »
BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre leváltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felolvasott írása által kiváltott botrány ürügyén az író … Tovább »
EGY REGGEL GIGI, aki az első udvarban lakott, egy négykerekű hordárkocsi végében ült, harangozott vékony, hosszú lábaival, és csúfondáros mosollyal nézett a szemembe. A ruháján, mint valami gyönyörű, nagyszirmú virág, sárga posztócsillag tündökölt. Illett hozzá.
A hordárkocsi … Tovább »
Rózsa T. Endre a Szombat januári számában, a mai politikai divatok módjára, „nyílt levelet” intézett az MZSKE tagjaihoz, amelyből kiderül, hogy meg nem nevezett „néhányak” szerint „jelentős sikert”, szerinte pedig csak „részleges sikert” hozott decemberi közgyűlésünk.
Az … Tovább »