A költészet napján olvashatják interjúnkat Zoltán Gábor íróval, a Szép versek 1944 – Abszurd antológia szerkesztőjével.

Szép versek 1944: ezzel a címmel jelent meg Zoltán Gábor új kötete. A 2016-os, nagy visszhangot keltő Orgia és a 2018-as Szomszéd után ismét a vészkorszakot … Tovább »

1921. március 15-én, pontosan száz éve született Ferenczfalvi Kálmán, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa. Alább lányának, Ferenczfalvi Évának apjára emlékező írását közöljük.

A történet hőse édesapám, Ferenczfalvi Kálmán több mint 2000 zsidó életét mentette … Tovább »

“…a 2004-es EU csatlakozás talán segített egy kicsit. De ott volt ugyanabban az évben a kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás, ami kicsit sem segített. Aztán ott volt a 2007-es csatlakozás a schengeni-övezethez, amikor Felvidék, Erdély és Magyarország közt … Tovább »

Mohácsi Jenő emlékezete

A szürke vizű kék Duna magyar alján, egymáshoz távolságban és időben közel, – 1886,1892, 1894 – megszületett három kisfiú. A legidősebb, Mohácsi/ Klein/ Jenő Mohácson, Ábrahám Pál/ a Wolf Abraham család sarja/ Apatinban, míg a legfiatalabb, … Tovább »

Neológ és ortodox zsidó iskolázottság Székesfehérváron (1880–1886)

Iskolázottsági szakadék zsidók és nem zsidók között

A zsidók úgy fényévnyivel iskolázottabbak voltak a nem zsidóknál az emancipáció (1867) utáni és a holokauszt előtti korszakban.[1] Ha szabad mondanom, … Tovább »

Yisachar Shlomo Teichtal naplójáról (1942–1943) – I.

Teichtal pöstyéni (a mai Piešt́any, Szlovákia) rabbi (1885–1945) héber nyelvű naplóját rejtekhelyén, a pöstyéni bet midrás (’tanház’) padlásán kezdte írni 1942 nyarán.

Teichtal innen nézte végig, hogy a város … Tovább »

2004-ben megrázta a magyar színházi világot a hír: az első számú színikritikus, a rettegett tollú, briliáns műveltségű Molnár Gál Péter, ismert nevén MGP, beszervezett ügynökként tizenöt éven át jelentett a belügynek.

MGP a szokott tömör és pontos stílusában ennyit … Tovább »

“Hogy a magyar társadalomnak, a magyar kormánynak vannak kötelezettségei a határon túli magyarokkal kapcsolatban, azt józan ember nem vitatja.”

A trianoni döntés centenáriumán lapunk az alábbi kérdéssel kereste meg a magyar szellemi élet néhány jeles képviselőjét:

Az 1920-as … Tovább »

Munkám során azoknak az izraelita felekezethez tartozó vagy zsidó származású embereknek a történeteit kutattam, akik a zsidótörvények, a deportálások, a zsidóüldözések után a kitelepítés szörnyűségeit is elszenvedték. Őket a volt uralkodó osztály tagjainak nevezni meglehetősen … Tovább »

Az apai nagyapa, Kulka Miksa nagyon vallásos ember, a zsidó hitközség vezetőségi tagja (gondnoka) volt. A család őrizte a zsidó hagyományokat, megtartotta a sabbatot (szombatot), ami nemcsak a megnyugvás, a pihenés, hanem a tanulás napja is. Arra emlékeztet, hogy az embernek lelki táplálékra … Tovább »

Az emlékeknek van egy különös dimenziója, amikor mások emlékét elképzeljük, és ennek a reprodukcióját őrizzük saját emlékezetünkben. Régen, tán harminc évvel ezelőtt mesélte Sas József az apjáról, Sas Imréről: „Három és fél éves lehettem – mondta –, a Klauzál téren … Tovább »

A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »

Broadway, Lloyd és Ady mozi – e hármat az köti össze, hogy a Domány–Hofstätter építésziroda tervei alapján készültek, értő szem fölfedezi az azonos stíluselemeket és vonalvezetést. Ernőnek ezt az övékével összeépített teraszról mesélte a szomszédjuk, akinek a lakása már … Tovább »

Harsányi János születésének 100. évfordulóján, május 29-én a Harsányi János Tudásközpont és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek képviselői emléktáblát helyeztek el a rend Párbeszéd Házának falán a VIII. kerületi Horánszky utca 22. szám alatt.

„1944 májusában … Tovább »

Hetvenöt éve, 1945. május 10-én (egyes források szerint 6-án vagy 20-án) hunyt el az ausztriai Wels kórházában Gelléri Andor Endre, a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb novellistája.

Óbudai munkáscsaládban született 1906. március 30-án. Lakatosmester apja rövid … Tovább »

Noha az idén a koronavírus-járvány miatt elmarad a nemzetközi Élet Menete és a hazai felvonulás is, a magyarországi szervezők számos egyéb módon folytatják munkájukat.

A magyarországi Élet Menete Alapítvány létrehozását egy civil fiatalokból álló közösség 2003 októberében … Tovább »

Mark Spitz kilencszeres olimpiai bajnok amerikai úszó magyar gyökereit kutatva a Nemzeti Sport kiderítette, hogy ükapja, Elefánt Móric a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis falu, Nyírkarász szeszfőzője volt.

A 70 éves legendás sportember januárban néhány napot Magyarországon … Tovább »

Kutatói konferenciát tartottak a zsidóság és a polgárosodás magyarországi történetéről Kőszegen.

Új kezdeményezésként az ország több régiójából érkeztek kutatók a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének szervezésében A zsidóság szerepe és részvétele a … Tovább »

Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez

2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, aki korábban nem egy vitatható esetben nyilatkozott úgy, hogy a kormány és a kormánymédia kommunikációja nem antiszemita, most nem köntörfalazott.

Csöppet sem finomkodó, „Tartsuk távol a fekáliát” c. írásában a kormány és kormánymédia … Tovább »