Összesen 479 találat (81 - 100) : Szabó József.
Az első világháborút követően a magyar politikai elit zsidósággal kapcsolatos nemzeti stratégiája megváltozott. Az önmagát a magyar nemzet részeként felfogó neológ elit a dualizmus időszakára aranykorként tekintett. Írásomban azt vizsgálom, hogy a neológ Egyenlőség című lapban, … Tovább »
Benda Iván fotográfussal beszélget Sós Csaba
Önt Jeruzsálem fotográfusának nevezik.
Büszke vagyok erre, mert Jeruzsálem a kedvenc témám. Mondhatnám azt is, amikor Jeruzsálemben vagyok, úgy érzem otthon vagyok. 2019-ben jártam ott utoljára, a Covid járvány a kezdete … Tovább »
„A világot senki sem fogja szebbé tenni, nincs is rá szükség, csak magunkat öntsük egy kicsit elviselhetőbb formába”
Karácsony Benő: Napos oldal
Klärmann Bernát néven született zsidó családban 1888. szeptember 7-én Gyulafehérváron. Családjáról és gyermekkoráról … Tovább »
Életének 89. évében meghalt Moldova György Kossuth-díjas író – tudatta lánya, Moldova Júlia szombaton az MTI-vel.
Moldova György szombaton otthonában, családi körben hunyt el. “Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad és mindannyiunkkal, … Tovább »
„A mai csodarabbik többé-kevésbé üzletemberek. Van köztük jámbor, istenfélő is. De van szédelgő is. A mi szentünk, a kállói, nem ilyen. Az költő. Poéta, az isten kegyelméből. És magyar.” (Szabolcsi Lajos: A Tisza partján, a kállói szent pap meséi, in: Délibáb)
Száz … Tovább »
Emlékséta Bonyhádon
„Élt Bonyhádon egy nép, de hogyan? Tudta, hogy 1820-ban ők adták a lakosság 34,6%-át? Mi az, hogy kóser? Miért kovásztalan a macesz? Rituális fürdő Bonyhádon? Postagalamb, mint megrendelő? Mindezekről és sok másról hallhat, ha részt vesz a Sétán!”
Meghatározások
A haszid világ és történetei a magyar irodalom számára nagyrészt a külföldi mintáknak és befolyásoknak, a kelet-európai jiddis-héber próza és még inkább a nyugat-európai, Martin Buber által meghirdetett zsidó reneszánsz, valamint a haszidizmust feltáró, … Tovább »
Terepfelmérés.
Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »
Bonyhádon április 24-én, vasárnap, hivatalos holokauszt megemlékezés keretében botlatókövek elhelyezésére került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére. Bonyhád alpolgármestere, Szabó Tibor hangsúlyozta: „a deportálás során Bonyhád teljes lakosságának … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján kezdtük el közölni Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányát – alább az ötödik, befejező részt olvashatják.
9.
A helyzet addigra odáig fajult, hogy más témáról már szinte nem is esett szó a lapokban, … Tovább »
Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján közöltük Nyerges András Rögeszme és miazma című tanulmányának első részét – ma a második részt olvashatják.
3.
Kérdés, persze, hogy Révai voltaképp miért indította útjára a „zsidókérdés” sebeket feltépő, … Tovább »
Ezerkilencszázötvenegy márciusában egy este rendőr csöngetett a Bauer lakás ajtaján, egy kilakoltatási és kényszerlakhely kijelölési határozatot kézbesített. Az irat mint a volt kizsákmányoló tőkés osztály tagját, lakása negyvennyolc órán belüli elhagyására kötelezte Bauer … Tovább »
Október közepétől december végéig “különleges előadásokkal és egyedi felállású zenei formációkkal” várja a közönséget a Zsidó művészeti napok (ZsiMü) programsorozata több budapesti helyszínen, köztük a MOM Kulturális Központban és a Frankel Zsinagógában.
Vadas … Tovább »
Az utóbbi években megjelent néhány regény kapcsán érdemes megvizsgálni, hogyan látja a kortárs magyar irodalom – nem pusztán a kortárs, hanem kifejezetten a mai – a zsidóságot, mint irodalmi témát.
Az alábbiakban öt regény valamiképpen közösnek látható terrénumán … Tovább »
Kiállítás nyílik a magyarországi zsinagógaörökségről Stuttgartban, a tárlat 17 tablón keresztül mutatja be a hazai zsidóság szakrális épületeit, a műfaj sajátosságait, az építtető közösségeket és történetüket – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hétfőn … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
A szegények, elesettek, betegek ellátásában az egyházak rendelkeznek azzal a lelki többlettel és szellemi felkészültséggel, amelyek alkalmassá teszik ara, hogy mindenkinél jobban gondoskodhassanak felebarátaikról – mondotta ma az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere a Mazsihisz … Tovább »
Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »
Elöljáróban szeretném tisztázni azt, hogy mit értek cionizmuson általában, hiszen csak így lehet megfogalmazni azt, mi az, amiben a magyar állambiztonság, illetve a különféle pártszervek használata eltért attól, amit ma valamennyire is normatívnak tekinthetünk. A cionizmus tulajdonképpen … Tovább »