Összesen 55 találat (1 - 20) : Székely Magda.
“Ahasvérusi bolyongás, amelyet még az apám kezdett el, illetve az ő tollkereskedő ősei, akik tollaszsákokkal a hátukon vetődtek ide valahonnan a történelem messzi homályából – s ezt a súlyos öröklött terhet cipeltük mi magunkkal még mindig, értelmetlenül ” – vallja Danilo … Tovább »
Jom kippuri beszéd
בְּרֹאשׁ הַשָּׁנָה יִכָּתֵבוּן
וּבְיוֹם צוֹם כִּפּוּר יֵחָתֵמוּן
Újév napján íratik be, Jom Kipur böjtnapján megpecsételtetik – énekeljük a nagyünnepi liturgiában, amely ismeretesen a Talmudra utal vissza, … Tovább »
Operaházi emlékek – Karczag Márton.
-Kérem, röviden mutassa be önmagát.
Budán születtem, értelmiségi családban, a rendszerváltás előtt. Akkoriban a közoktatás nem szentelt különösebb figyelmet a nem átlagos gyerekeknek, így én is felszabadultan lélegeztem fel … Tovább »
Én már csak a fiát, az idős korában is népszerű és keresett gyermekorvost ismerhettem személyesen az ötvenes-hatvanas években, akit kis páciensei szeretetből Bandika bácsinak becéztek, és ő ezt szelíden viselte, de a nagyváradi zsidóság tudatában afféle csodarabbiként élt tovább … Tovább »
Az önarcképek korában élünk. Talán soha nem láttunk és termeltünk még annyi önarcképet, mint manapság: hiszen a telefonokkal minden eddiginél könnyebben készíthetünk – és rögtön retusálhatunk is – portrékat saját magunkról, és minden eddiginél gyorsabban meg is tudjuk ezeket … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
Február 11-én, a héber naptár szerint svát hó 29-én, életének 87. évében elhunyt Itamár Jáoz-Keszt, magyarországi születésű izraeli költő, műfordító, aki Tel-Avivban élt.
1934-ben született Szarvason, családjával 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. 1951-ben alijázott … Tovább »
Uri Asaf nem én vagyok. Tényleg. Valamikor meggyanúsítottak vele írótársaim.
Ahogy betűről betűre (Uri Asaf: Életet adó betűk)
Uri Asaf nem én vagyok. Tényleg. Valamikor meggyanúsítottak vele írótársaim, az Új Forrásnál megjelent kötet után (pedig az már a negyedik … Tovább »
75 éve, 1944. március 19-én vonultak be a náci Németország katonái Magyarországra.
Megkezdődött a baloldali, a németellenesnek számító személyek és a zsidók lefogása.
A magyarországi zsidókat 1944 előtt zsidótörvények jogfosztó és korlátozó rendelkezései, valamint … Tovább »
Szerda délután adták át az idei Raoul Wallenberg-díjakat a Goldmark teremben.
A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentő svéd diplomatáról nevezett elismerést azok vehették át, akik bátor kiállásukkal, életútjukkal példát tudnak mutatni a közéletben.
Az … Tovább »
Könyvkiadói szerkesztő volt, legendás – értő, érzékeny – szerkesztő, akihez szerzők sokasága ragaszkodott. Mándy, Füst Milán, Török Sándor, Örkény, Beney Zsuzsa voltak az állandó szerzői, később, a Szépirodalminál Mészöly, Nádas Péter, Eörsi, Nádasdy Ádám, Pályi … Tovább »
Beszélgetéssorozat a Magvető Caféban
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) márciusban induló történelmi és irodalmi beszélgetés-sorozata különleges betekintést nyújt a magyar zsidóság 20. századi konfliktusaiba.
Az esemény Facebook oldala ide kattitnva
Minden … Tovább »
Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál
Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Vári György Az emberiség végnapjai címmel megjelent, irodalomkritikákat tartalmazó kötete nagy és fontos munka.
Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.
” A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”
Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál
Beszélgetés Gergely Ágnessel
A civil forrásteremtő összefogás elindította kampányát.
Különböző civil szervezetek, illetve magánszemélyek eddig 106,6 millió forintnyi állami támogatásról mondtak le a holokauszt-emlékévhez kapcsolódó projektjeik esetében. Az alábbiakban olvasható a bejelentők listája, illetve eredeti pályázati vállalásuk, amelyet a többség az … Tovább »